Az agrártárca új támogatási programot indít az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tyúk-, a liba-, a kacsa- és a pulyka tenyészállományok állatjólléti támogatására. A Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslata alapján készült, és az Európai Unió bizottsága által is elfogadott program ez év második felében indul mintegy 1,3 milliárd forintos támogatási összeggel.

A sertéshús általános forgalmi adójának mérsékléséhez fűzött kormányzati várakozások teljesültek, a fogyasztói árakban ugyanis megjelent az alacsonyabb adókulcs hatása, ezért is döntött a kormány a  baromfihús és a tojás áfájának 5 százalékra csökkentéséről – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai konferencián.

Az ágazat szereplői 90-95 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozások, emellett 50-60 ezer ember megélhetését biztosítják az országban. A baromfiágazat termelési értéke a feldolgozott termékekkel együtt évente eléri a 800 milliárd forintot.

A mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a baromfi- és tojáságazat valamivel több mint 13 százalékot képviselt tavaly – mondta az államtitkár. Hozzátette, az állattenyésztésen belül a baromfiágazat csaknem egyharmados – 31,5 százalékos –  súlyt képvisel, a tojáságazat pedig mintegy 7 százalékos arányt tesz ki. 

Az ágazat kibocsátása az előzetes adatok szerint tavaly mintegy 327 milliárd forintra rúgott, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,3 százaléka. Ebből az élőbaromfi kibocsátás aránya 11 százalék, a tojástermelésé pedig 2,3 százalék.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2014-ben 724 ezer tonna vágóbaromfit és 2,4 milliárd étkezési tojást termelt meg az ágazat. A múlt évben az előzetes adatok szerint a vágóbaromfi termelés elérte a 782 ezer tonnát, a tojástermelés pedig nem változott. A magyar hústermelés több mint felét – 52 százalékát – a baromfiágazat adja. 

A magyar baromfihús kivitele folyamatosan nő, a múlt évben értéke 515 millió euró – mintegy 150-160 milliárd forint – volt. Ez a 2010-es szintnél 36,5 százalékkal volt magasabb. A baromfihús rendelkezik a magyar agrárexporton belül a harmadik legnagyobb kiviteli értékkel a kukorica és az állati takarmány után. 

Kitért arra is: az unió közös agrárpolitikája (KAP) nem kedvez az állattenyésztésnek, ezen belül a sertés- és a baromfiágazat az úgynevezett puha szabályozási körbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy uniós pénzeket ezek az ágazatok nem kaphatnak, ezért felértékelődik a nemzeti támogatások szerepe ezen a területen. A kormány a baromfiágazatot a nemzeti költségvetésből segíti. Példaként említette az államtitkár az állatjóléti támogatásokat, amelynek összege 2010-ben 4 milliárd forint volt, az idei költségvetésben pedig ennek összege 12 milliárd forintot tett ki, azaz hat év alatt a háromszorosára nőtt. 

Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója az MTI-nek elmondta: az áfa mérséklése az ágazat számára nagy lehetőség, mivel várhatóan élénkül a belföldi forgalom, fehéredik az ágazat. A baromfihús forgalombővülése éves szinten 5-10 százalék lehet - vélekedett. Hozzátette: az áfacsökkentés hatását várhatóan a baromfihúst vásárlók is érzik majd, a számítások szerint a fogyasztói árak mintegy 20 százalékkal csökkennek majd.