A húsfogyasztás az elmúlt két évben alig érzékelhetően változott: az egy főre jutó mennyiség 2013-ban 56 kilogramm volt (1 kilogramm/fő/hét), ami megfelel a 2011-es szintnek, és mindössze 1 kilogrammal (1,6 százalékkal) volt alacsonyabb, mint 2012-ben – írja a KSH adataira hivatkozva a piackutatások.hu.  A 2013-as mennyiség ugyanakkor 3 kilogrammal (5,0 százalékkal) elmarad 2008–2012 átlagához viszonyítva és 8 kilogrammal 2005-höz képest.

Az összes húsfogyasztáson belül a baromfihús az előző évhez viszonyítva változatlan arányban (45 százalék) vezet a sertéshús előtt (43 százalék). 2010-hez képest a baromfihús részesedése 1,5 százalékponttal nőtt, míg a sertéshúsé ugyanennyivel csökkent. Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás (25 kilogramm) 0,5 kilogrammal mérséklődött 2012-höz képest, és 1 kilogrammal alacsonyabb az előző öt év átlagához viszonyítva. A sertéshúsfogyasztás (24 kilogramm/fő) szintén fél kilogrammal csökkent, és 1,5 kilogrammal elmaradt 2008–2012 átlagától.

A sertéshústermelés az előző évihez képest mintegy 6 százalékkal csökkent, amit az import ugyanilyen mértékű növekedése ellensúlyozott. A hústermelésen belül a vágóhidak kibocsátása 2,7 százalékkal mérséklődött, míg a házi vágásoké egyharmadával esett vissza. Ennek következtében utóbbi részesedése az összes hústermelésen belül 10 százalék alá csökkent. A sertéshúsexport 2013-ban stagnált.

A baromfihús-termelés szintén közel 6 százalékkal csökkent a tárgyévben, ezen belül a csirke vágása 4,0, a pulykáé 17 százalékkal esett vissza, a vízi szárnyasoké nem változott. A baromfihús kivitele stagnált, miközben az egyébként kis jelentőségű behozatal közel 20 százalékkal nőtt. A baromfihús fogyasztói ára 3,5 a sertéshúsé 5,3 százalékkal nőtt egy év alatt, ami meghaladta az átlagos (2,8 százalék) élelmiszer-drágulást.

A marhahús, a belsőség és az egyéb húsfélék együttesen 2012-ben és 2013-ban is az összes húsfogyasztás 12 százalékát tették ki. A marhahúsfogyasztás csökkenő tendenciája 2013-ban is folytatódott, 2,4 kilogrammról 2,2 kilogrammra fogyott a fejenkénti mennyiség. 2005-höz viszonyítva így 1 kilogrammal (30 százalékkal) csökkent az egy főre jutó marhahúsfogyasztás, amit viszont ellensúlyozott az ugyanilyen mértékű növekedés az egyéb hús (juh, ló, kecske, házinyúl, vad) kategóriában (2,2 kilogramm/fő).

A marhahústermelés 2007 óta folyamatosan csökken, 2013-ban éves viszonylatban 7,5 százalékkal esett vissza. A marhahúsimport mintegy 6 százalékkal maradt el 2012-höz képest, az export közel 2 százalékkal mérséklődött.

A halfogyasztás az elmúlt években kissé mérséklődött, 2013-ban azonban a 2009. évi szintre (3,7 kilogramm/fő) nőtt. Ennél magasabb csak 2007-ben és 2008-ban volt a halfogyasztás (3,8 kilogramm/fő). A hazai haltermelés éves viszonylatban stagnált, a halimport azonban 10 százalékkal nőtt 2013-ban.

A tojásfogyasztás csökkenő tendenciája 2004 óta tart, ennek üteme azonban az elmúlt két évben jelentősen gyengült. Az egy főre jutó mennyiség 2013-ban mindössze 1 darabbal csökkent 2012-höz viszonyítva, és 214 darab (12,4 kilogramm) volt. Ez a szint a 2008–2012-es évek átlagához képest 8,8 százalékkal alacsonyabb. Tíz évvel korábban még 70 darabbal több tojás fogyott egy főre vetítve.

2013-ban a tej- és tejtermékfogyasztás (148 kilogramm/fő) 5,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az egy főre jutó összes tej mennyisége 168 liter (fejenként napi 0,5 liter) volt, ami az utóbbi öt év átlagától 4 literrel (2,3 százalékkal) elmaradt.

A hazai tejtermelés két évig tartó emelkedő tendencia után 2013-ban 2,2 százalékkal mérséklődött. A tej és tejtermékek kivitele – 2012 után – a tárgyévben is majdnem 3 százalékkal bővült, amely 80 százalékát továbbra is a tej teszi ki. A behozatal 2010 óta kismértékben, de fokozatosan csökkent, 2013-ban, éves viszonylatban 2,5 százalékkal mérséklődött. Ezen belül – az előző évhez hasonlóan – jelentősen (17 százalékkal) visszaesett a tejimport, míg a tejtermékek behozatala 3,5 százalékkal nőtt.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...