Mérgező csattanó maszlag lehet a kölesben és a hajdinában – állítja Mézes Miklós, a , a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A kutató az InfoRádiónak azt mondta, a problémát a nem megfelelő növényvédelem okozza, és sűrűbben kellene ellenőrizni ezeket a termékeket.. 

„Sajnos méretbeli problémák miatt a kölesben és a hajdinában előfordulhat mérgező gyommag-szennyeződés, mégpedig a csattanó maszlag. Ez más növényekben is előfordul, de amíg más gabonafélékből ki lehet rostálni, a kölesből és a hajdinából nem lehet kirostálni, hiszen ugyanakkora a mérete, ebből következően ott is fog maradni” – fogalmazott Mézes Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Ez akkor fordulhat elő, ha a táblán, a termesztés során nem megfelelő a növényvédelem. „Ha ugyanis a növényvédelem megfelelő, akkor a csattanó maszlagnak nem illik benne lenni. Ha belekerült, akkor sajnos ott is marad. Ez az a probléma, amire a figyelmet szeretném felhívni” – hangsúlyozta a kutató.

Mint mondta, a csattanó maszlagban úgynevezett tropán-alkaloidok vannak. Ezek természetes narkotikumok, a központi idegrendszerre vannak hatással. „Hallucinációkat okoz, és ami a fogyasztó számára veszélyes lehet, hogy lassítja a szív működését. Felnőtt embereknél nagyon sokat meg kell enni ahhoz, hogy valóban problémaként jelentkezzen, viszont a kisgyerekeknél akár nagyon súlyos problémákhoz is vezethet, például szívleálláshoz” – figyelmeztetett Mézes Miklós.

A kutató szerint az átlagfogyasztó erre nem tud figyelni, és a méret miatt nem fogja megtalálni. A probléma csak akkor derül ki, ha egy hatósági ellenőrzés és vizsgálat történik. Az állam által működtetett élelmiszer-biztonsági jelzőrendszernek kellene fokozottabban odafigyelni a problémára.

„A növényvédelmet ellenőrzik, de vannak kisgazdaságok, kisüzemek, amelyeknek ezt a fajta rendszerét már csak a méretük miatt sem tudja minden esetben ellenőrizni a hatóság. Nem akarok negatív reklámot csinálni nekik, de ez elsősorban az úgynevezett biogazdálkodásokra vonatkozik, ugyanis a biogazdálkodásokban a kémiai növényvédőszerek használata tiltott, tehát ott nagyobb az esélye annak, hogy csattanó maszlag előfordulhasson” – mondta a kutató.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...