Felvetődött a kérdés, hogy a világ legismertebb borvidékei alkalmazkodhatnak-e a klímaváltozás hatásaihoz anélkül, hogy elveszítsék identitásukat. Ezért folynak kísérletek az érési idő késleltetésére, hiszen ha például a merlot már augusztusban beérik, teljesen más karakterű lesz.

Merlot nélkül olyan lenne Bordeaux, mint Tokaj furmint nélkül. Az elmúlt évet meghatározó, és az idén is várható száraz forróság azonban nem ijeszti meg a francia borászokat, mert amint Bernard Farges, a híres Bordeaux-i borvidék szakmaközi bizottságának elnöke mondta az AFP tudósítójának, a korai szüret a minőség javulásával jár együtt. A mezőgazdasági kutató, Kees van Leeuwen viszont úgy véli, hogy 20-30 éven belül a merlot valószínűleg augusztusra beérik, ami miatt elveszíti a megszokott frisseségét, ugyanakkor a magasabb cukortartalom miatt nőni fog a bor alkoholtartalma.

Az ilyen eltérő vélemények miatt fordultak a borászok a tudományhoz, hogy segítsen nekik megtalálni az érés késleltetésének módját, hogy ez a jegyzett vörös szőlő – valamint a többiek – ne nélkülözzék a csípős őszi éjszakákat, aminek a borok zamatukat köszönhetik. Miután a szőlő évelő növény, a kutatóknak könnyű összehasonlítani az egyik évet a másikkal. A szőlészek pontosan tudják, milyen fontos a rügyezés, virágzás, fürtösödés valamint a szüret dátuma, illetve annak időjárása – jelentette ki Herve Quenol a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet kutatója. Quenol is részt vesz abban a több éves kutatásban, ami során azt vizsgálták, miként alkalmazkodnak a szőlőfajták a felmelegedéshez. A megállapításokat tavasszal hozzák nyilvánosságra – írja a Syngenta blogja.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...