Tavaly az import mennyisége 264 ezer hektó volt december elejéig, ezzel szemben a kereskedőink 645 ezer hektónyi árunak találtak külpiacon helyet – mondta Feldman Zsolt, az agrártárca helyettes államtitkára egy kiskőrösi rendezvényen. A gond az, hogy a magyar bort leértékeli a piac – tette hozzá.

Az alulértékeltséget jelzi, hogy Csehországban például 0,8 euróért, Németországban pedig 1 euróért kel el egy liter magyar bor, miközben például Kínában 2,8 eurót adnak érte. A nemzetközi piacon nem meghatározó tényező Magyarország. Mint a bon.hu beszámolója szerint elmondta, az Európai Unióban tavaly 164 millió hektó bort készítettek a termelők, ennek több mint a felét a franciák és az olaszok állították elő. Magyarország mindössze 3,3 millió hektóval az össztermelés két százalékát érte el. Mint mondta, ha nem termelünk egy litert se, akkor sincs gond a világban, hisz évi 34 millió hektós túltermelést jegyez a szakma.

Az eseményen szintén felszólaló Font Sándor országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke arról beszélt, hogy két hét múlva foglalkozik a törvényhozás a jövedéki törvény módosításával. Azon termelőknek teszik egyszerűbbé az életét, akik 1000 hektónál kevesebb bort állítanak elő. Számításai szerint a borászok mintegy 90 százalékát érinti előnyösen a változás, kevesebbet kell majd adminisztrálniuk.

Frittmann János, a Kunsági Borvidék elnöke a régió és a borvidék ismertségéről, elismertségéről és marketinghelyzetéről szólt. Hangsúlyozta: vagy együtt emelkedik fel a térség, ahogy az Villányban vagy Szekszárdon zajlott, következetes piacépítéssel, vagy a már jól ismert néhány borászaton kívül a többség az alacsony árfekvésű kategóriában marad, mely a borászatok jövőjét kérdőjelezi meg.