Az új jövedéki szabályozásban csak adóraktár létezik majd, típusai meg is szűnnek, és a fizetendő garancia összege is csökkenhet – derült ki az orsztággyűlési albizottsági ülésen, ahol az is elhangzott, hogy a mennyiség szinten tartása mellett nőtt a magyar borexport értéke, és csökkent a borimport mennyisége 2015-ben az előző évhez képest.

A jövedéki törvény módosításáról szóló előterjesztést a mostani tavaszi ülésszakon szeretnék benyújtani a törvényhozásnak – mondta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának ülésén Esküdt Gábor pénzügyőr ezredes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tanácsadója. A módosítás előkészítése már tavaly nyáron megkezdődött. A módosítás alapvető célja a jövedéki szabályozás modernizálása, egyszerűbbé, átláthatóbbá, közérhetőbbé tétele.

Hozzátette: a szabályozás megújítása egy szűk gazdálkodói réteget érint ugyan, de ennek a rétegnek a gazdasági ereje jelentős, mivel tavaly ez az adózói kör 2 milliárd forint híján 1000 milliárd forintot fizetett be jövedéki adóként az államkasszába. Ez az adózói kör széles gazdasági spektrumot fed le, vannak közöttük akár több százmilliárd forintos befizetők, de akadnak olyan cégek is, amelyek nem a befizetéseik, hanem egyéb tevékenységük  alapján fontosak. Olyan termékkör kapcsolódik ugyanis ehhez a területhez, ami Magyarországon tradíció, hungarikum, fontos érték.

Ezért a stratégiai célok között szerepelt a módosítás elveinek kidolgozása során az adminisztráció csökkentése, az egyszerűsítés, a garanciarendszer átalakítása, a kockázatkezelés javítása. Fontos volt továbbá, hogy a jövedéki szabályozás hatálya alá tartozó adózói kör „élete”, az adóalanyok típusai, például az adóraktáraké egyszerűsödjenek. Így az új szabályozásban csak adóraktár létezik majd, típusai meg is szűnnek. De a fizetendő garancia összege is csökkenhet, amennyiben az adott cég tevékenységét már több éve végzi. A tervezett változtatásokról a szakmai és az államigazgatási szervezetekkel egyeztettek.

A magyar borkivitel a múlt évben értékben mintegy 2 millió euróval (mintegy 600 millió forinttal) nőtt, és elérte a 73,1 millió eurót (mintegy 22 milliárd forintot). Az export mennyisége azonos volt a 2014-essel, meghaladta a 600 ezer hektolitert. Így a magyar bor literenkénti átlagára a múlt évben emelkedett – mondta az ülésen Gál Péter,  a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A Magyarországra behozott bor mennyisége ugyanakkor csökkent 2015-ben az előző évhez viszonyítva. Tavaly 196 ezer hektoliter érkezett az országba, míg 2014-ben 368 ezer hektoliter. Az importbor döntő hányadát, mintegy 75 százalékát Olaszországból szállították Magyarországra.

Az import értéke 18,5 millió euró (mintegy 5,5 milliárd forint) volt. Ebből az olasz import értéke tavaly 9,5 millió eurót (mintegy 3 milliárd forintot) tett ki. Az Olaszországból érkezett bor mintegy 84 százaléka a múlt évben 2 liternél nagyobb csomagolásban érkezett az országba. Ez az arány egy évvel korábban még 89 százalékot tett ki.

A Magyarországra irányuló borimportban növekvő szerepet tölt be Spanyolország. Míg tavalyelőtt 6500 hektoliter ékezett az ibériai országból, addig a múlt évben már mintegy 20 ezer hektoliter. Továbbá a magyar piacon megjelentek a román borok is.

Az idei első két hónapban a magyar borexport mennyisége 62 ezer hektoliter volt, míg az import 31 ezer hektoliterre rúgott. Az import szerkezetét tekintve 79 százalék származott Olaszországból, 20 százalék Spanyolországból, míg 1 százalék Romániából.

Az ülésen Font Sándor az albizottság fideszes elnöke felvetette: továbbra is jelentős piaczavaró tényező az olasz bor Magyarországon. Ezért úgy vélte: további lépések szükségesek a mennyiségének csökkentése érdekében. Ezzel a termelők képviselője, Turu Tamás, a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségének képviseletében is egyetértett.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...