Szigorodik augusztustól a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény, amelynek módosítása lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását. A művelést elmulasztó gazdát a hatóság megbírságolhatja, hektáronként akár 200 ezer forintra is. Módosul a bortörvény is: a hamisítókat a hegyközség öt évre eltilthatja a földrajzi név használatától.

Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.

A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.

Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor – a művelés elmulasztása miatt – hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.

Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító – vagy hamis termékjelölést alkalmazó – hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.

A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is – írja az MTI.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...