Gyorsabban érik a szőlő a melegedő éghajlat következtében, ami egyes borászok számára úgy tűnik,. A kutatók a németországi Hessen tartományban azon dolgoznak, hogy megtudják, hogy a felmelegedésnek milyen hatása lehet a szőlőre, milyen ízű lesz a bor néhány évtized múlva.

A Rajna-vidéki Geisenheim főiskola laboratóriumában olyan levegő keveréket kap a szőlő, amelynek szén-dioxid tartalmát 20 százalékkal megnövelték, hogy szimulálják azokat a feltételeket, amelyek a szőlőt várják a jövőben. „Azt szeretnénk tudni, milyen lesz a bor íze 35 év múlva” – mondta Claudia Kamman, a FACE2FACE (Free Air Carbon Dioxide Enrichment) projekt koordinátora. Addigra a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége a mai 400 ppm körüli szintről 480-500 ppm-re is emelkedhet. Az összehasonlítás kedvéért, amikor az emberiség a vadászat és gyűjtögetés helyett áttért a mezőgazdaságra, a szén-dioxid szint még 280 ppm volt. „Egyszerűen nem tudunk eleget arról, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a szőlőre. Egy dolog azonban biztos: néhány évtized múlva, a bornak más íze lesz” – mondja Kammann.

A Hessen tartomány által finanszírozott projekt most azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet az emelkedő szén-dioxid szintnek a szőlő növekedésére, a hozamra és a minőségre, illetve elősegíti-e a kártevők szaporodását. Szakértők már nagyrészt egyetértenek abban, hogy az üvegházhatást okozó gázok okozzák a globális felmelegedést, ami elmúlt néhány évtizedben drámaian megváltoztatta a szőlő termésfeltételeit.

Ez azt jelenti, hogy a termés sokkal korábban érik be, mint korábban és Németország néhány borvidékén már olyan fajtákkal is foglalkozhatnak, mint a Cabernet Sauvignon és Merlot, pedig azok alapvetően a mediterrán-térségben voltak honosak – olvasható a Syngenta blogján.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...