Október közepétől csökkennek a szőlő és bortermelők, valamint a hegybírók adminisztrációs terhei október közepétől a Földművelésügyi Minisztérium (FM) rendeletmódosítása nyomán. A szakértők szerint felére csökken a papírmunka a szőlőjüket maguk termelő és feldolgozó termelők számára.

Az új szabályozás október közepétől lehetővé teszi összevont szőlő és első bor származási bizonyítvány kiadásának kérelmezését is, ha a szüretelt szőlő ugyanabból a hegyközségből származik, és a szőlőt a kérelmező a szőlőlével megegyező eredetvédelmi kategóriájú bor készítésére maga dolgozza fel.

Szintén október közepétől az úgynevezett nullás jelentéseknél - olyan szőlőszármazási bizonyítvány kérelem, ahol a termés bejelentett mennyisége nulla - a termőültetvények adatszolgáltatásakor a hegybíró csak abban az esetben veheti tudomásul az eredményeket, ha az adatszolgáltató a szüret elmaradását okozó káreseményt követő 15 napon belül bejelentette azt – tájékoztatta az FM az MTI-t.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az illetékes hegybíró a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) minden nullás eredményt produkáló, de be nem jelentett esetről éves jelentést készít. A HNT kockázatelemzés alapján kezdeményezi az érintett ültetvények 5 százalékának hatósági ellenőrzését. A rendeletmódosítás értelmében az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert (ISZBIR) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hozza létre és üzemelteti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeletével.

A tárca közleménye arra is kitér, hogy az elektronikus származási bizonyítványok kiadása 2016. április 1-től kérhető a hegybírótól. A származási bizonyítvány papíron és elektronikusan is kiadható lesz.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...