Ötven éve vette át borászdiplomáját az idén 73 éves Tiffán Ede, a hazai borászat doyenje, aki ősi villányi borászcsalád sarja, hiszen a Tiffán-család 1746 óta foglalkozik szőlő- és bortermeléssel a villányi borvidéken. Villány mai arculatának kialakításában Tiffán Ede munkája jócskán benne van.

Az elmúlt fél évszázadban sok mindent megélt borász az 1200 hektáros villányi borgazdaságban kezdte a pályát, ahol végigjárta a szamárlétrát. Mint mondja, a szocializmus „szakemberei” kis híján kivégezték a villányi bortermelést. „A bortermeléshez mit sem értő, közgazdász vezérigazgató át akart térni a nagyobb haszonnal kecsegtető, kockázatmentes lucernaliszt-termelésre, ezért kis híján kivágatta az összes szőlőt, a főkönyvelő pedig felvetette, a sok kapálás helyett betonozzuk le a szőlők sorközeit. De Villány ezt is túlélte – emlékezett a neves borász.”

Tiffán Ede 1965-ben végezte el a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát okleveles kertészmérnökként, majd 27 évig szőlészként és borászként dolgozott a villányi nagyüzemekben, az Állami Gazdaságban és a helyi szövetkezetben. Főállása mellett 1967 óta termel szőlőt és készít bort saját birtokán, amely az évtizedek során – a legkiválóbb dűlőkben – összesen 25 hektárra hízott.

 Ő hozta létre az ország első borútját Villányban, amelynek első elnöke is volt. Közreműködésével született meg a rendszerváltás idején a legtöbb elismert borászt felvonultató villányi összefogás, amely azonnal felhelyezte az egyébként területében nem túl nagy borvidéket előbb a magyar, később pedig a világ borszeretőinek térképére.

A közelmúltig a Magyar Bor Akadémia alelnöke, a Pannon Bormíves Céh örökös tiszteletbeli alapító elnöke, számtalan szakmai szervezet születésénél volt jelen, generációk tanultak tőle. Munkásságát 1999-ben a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével ismerték el (a tokaji Szepsy Istvánnal együtt).

A villányi mintaborászatot – és a tavaly megnyílt, a vendégeket kiváló ételekkel és Tiffán-borokkal váró kilencszobás panziót – ma is „kézi vezérléssel” irányítja. 1991-ben ő kapta meg elsőként az Év Bortermelője-díjat, a legmagasabb magyarországi borász-elismerést. Bordeaux-i házasításaival, pinot noirjaival a legnagyobb világversenyeken ért el a magyar borászatban páratlan eredményeket, borait a legnevesebb külföldi szakértők szemlézték. „A minőséget kinn, a szőlőben kell megtermelni. Ott kell áldozatokat hozni részben terméskorlátozással, részben ápolási munkával, hogy a végeredmény egészséges, fenolosan érett szőlő legyen, mert csak ebből születhet nagy bor. A folyamat során a legkisebb hibát sem lehet véteni – vallja.”

Korábban próbálták Németországba csábítani, de mint mondja, a Kárpát-medencének hihetetlen mezőgazdasági adottságai vannak. „Tőlünk északabbra savanyúak, délebbre unalmasan édesek a gyümölcsök. Ezzel szemben Magyarországon olyan a klíma, hogy a zöldségek és a gyümölcsök ízesek, zamatosak, és van bennük egy kis pikáns savérzet is. Ugyanez a helyzet a szőlővel is. Ha ezt sikerül átmenteni a borba, akkor ennek nincs párja.”

Tiffán Ede unokája arra készül, hogy nagyapja nyomdokaiba lépjen. A legifjabb Tiffán már bejárta a világ legnagyobb borvidékeit, a Corvinus Egyetemen tanult szőlész-borász szakon, majd több ezer ember közül bekerült azon 31 szakember közé, akik a Montpellier-i Egyetem mesterképzésén hallgathatnak szőlészetet-borászatot. Amint azt Tiffán Ede elmondta, „mivel benne is megvan az én maximalizmusom, szeretném megérni, hogy majd, ha hazatér külföldi tanulmányaiból, egy-két évet még együtt dolgozhassunk.”
A villányi Tiffan’s Pince a legkiválóbb dűlőkben (Jammertal, Sterntal, Ördögárok, Kopár, Remete) összesen 25 hektáron termel elsősorban Portugieser, Kadarka, Kékfrankos, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon fajtákat. 

Tiffán Ede borán kívül magyar pinot noir soha nem nyert még aranyérmet a fajta világversenyén, de bordeaux-i házasítású csúcscuvée-i is rendszeresen a legmagasabb elismerésben részesülnek.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...