A fiatalok borkedvelési szokásait mérték fel a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói, és a felmérés eredményeit pedig egy szekszárdi szakmai találkozón ismertették.

Jövő év szeptemberétől szőlész-borász alapképzést indít a PTE, melynek felsőoktatási szakképzését Szekszárdra tervezik. Részben ennek előkészítésére mérték fel a 18-29 éves korosztály borfogyasztási szokásait és a borászatok képzések iránti igényeit a Pannon Borrégióban, vagyis a Pécsi, Villányi, Szekszárdi és Tolnai borvidéken – mondta el a Dunántúli Naplónak Varga Andrea, a trendkutatásban részt vevő Varga Andrea, a PTE Élelmiszergazdasági és Turisztikai Tanszékének adjunktusa.

Mint mondta, nagyon előretört az egészséggel kapcsolatos borászati kutatás. Az egyetem szakemberei neves pincészetekkel együttműködve végeznek vizsgálatokat borokról, szőlőkészítményekről. A borturizmusban pedig olyan fejlesztések történtek az elmúlt egy évtizedben a képzések, kiállítások, múzeumok, rendezvények  terén, hogy a szakértők is csak kapkodják a fejüket. Például az ezredfordulón erősen megmosolyogták, aki futóversennyel akarta volna összekapcsolni a borturisztikát, napjainkban pedig egyre népszerűbbek az ilyen események, elég csak a „Rozémaratonra” gondolni.

Az online kérdőíven megszólított fiataloktól beérkezett közel 400 válaszból az szűrhető le, hogy egyértelműen a rozét favorizálja a korosztály. Kedvelik az édes borokat, és alapvetően palackos borokat vásárolnak. Leginkább társaságban isznak, és saját fogyasztásra az olcsóbb, 500-1200 forintos áron vásárolnak, ajándékként viszont a márkásabb 1500-2500 forintos palackokat veszik.

Meglepő módon nem a világfajtákat, hanem a helyi sajátosságokat, a kékfrankost, a kadarkát vagy az illatos fehérborokat preferálják. Kiderült az is, hogy nagy divat a fröccsözés, a vörösboros kólázás viszont leszálló ágban van. Alkalmanként 3-5 deci az átlagos borfogyasztás, és sokkal jobban borissza a fiatalság, mint söröző. A pálinka a legkevésbé népszerű, a gyöngyöző bort pedig nemigen ismerik. Figyelemre méltó továbbá, hogy a fiatalok háromnegyede örömmel kiegészítené tudását valamilyen boros, borszakértői, borgasztronómiai képzéssel.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...