Kikerülhetnek a jövedéki körből az egy évben ezer hektoliternél kevesebb bort előállító termelők, ami jelentős adminisztrációs könnyítést hozhat számukra – írja a Magyar Idők. A nagyobb borászatoknál pedig a tervek szerint az ellenőrzés hatékonyságát és a piacszervezést is segítő életébe elektronikus pincenaplót vezetik be.

Azok a bortermelők, akik ezer hektoliternél kevesebb bort állítanak elő egy évben, kikerülhetnek a jövedéki körből. A Földművelésügyi Minisztérium a lapot úgy tájékoztatta, hogy az intézkedésről az elvi egyezség már megszületett az érintett tárcák és hivatalok között. A kistermelők kedvezménye elsősorban az adminisztrációban jelenik majd meg, mivel megszűnik a kettős jelentési kötelezettségük.

Az intézkedéssel amellett, hogy a kistermelők terhei csökkennek, javulhat a borpiac ellenőrzésének hatékonysága is – mondta a magyar Időknek Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. Az ezer hektoliter feletti termelők bonyolítják le a teljes hazai borpiaci forgalom csaknem nyolcvan százalékát. Ezért, ha a nagy számú kistermelői kör kikerül a rendszerből, a hatóság gyorsabban és alaposabban tudja majd ellenőrizni a forgalom jelentős részét. Ugyanakkor az elnök szerint a kistermelők sem kerülnek ki az ellenőrzés alól, hiszen a hegyközségi rendszerben továbbra is megmaradnak a kötelezettségeik, ahogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által ellenőrzött nyomon követhetőségi elvárásokban sem lesz változás. A könnyítés csupán a jelentési kötelezettségre vonatkozik, a kistermelőknek korábban ugyanis a hegyközségnek és az adóhatóságnak is adatot kellett szolgáltatnia. A jelentéseket ezentúl is el kell készíteni, kettő helyett viszont elég lesz egy helyre elküldeni. Nagyon fontos, hogy a kistermelőkben tudatosuljon, a könnyítéssel nem mentesülnek minden kötelezettség alól – tette hozzá.

A másik nagy lépés a nagyobb és közepes üzemekre vonatkozik majd. A tervek szerint az ezer hektoliter feletti termelők esetében bevezetik az elektronikus pincenaplót. Kiss István szerint az online nyilvántartás legnagyobb előnye, hogy az adóhatóság és a hegyközség azonnali, naprakész információval rendelkezik majd a készleteket illetően. Mindez az ellenőrzést könnyíti, és segíti a különböző piacszervezési intézkedéseket. Ha tudjuk, hogy egy adott fajtából hány palack áll rendelkezésre, akkor dönthetünk például egy promóciós akcióról – jegyezte meg a borszövetség elnöke.

Az elektronikus pincekönyv egyébként az eddigi írásoshoz képest nem ad változást, csupán annyiban jelent kihívást, hogy az adatokat számítógépes rendszerbe kell feltölteni. Az érintett bortermelők többsége azonban már ma is számítógépes rendszerrel dolgozik, így a bevezetendő újítás csupán egyszeri anyagi megterhelést okoz a cégeknek. A kicsik pedig mentesülnek a kötelező elektronikus pincekönyv vezetése alól, náluk marad a papíralapú adminisztráció.

A bortermelőket érintő változások többsége az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, így a termelők több erőforrást tudnak fordítani a szőlő- és bortermelésre. A készülő borstratégia célja is az, hogy javuljon az ágazat hatékonysága. A szaktárca tájékoztatása szerint e cél érdekében 2010 óta számos lépést megtett már a kormány, a következő intézkedés pedig a származási bizonyítványok igénylésének és kiadásának elektronizálása lesz. A hatékonyságot szolgálja a szakigazgatás fejlesztése is, ahol kiemelt szerepet játszik a hegybírók munkájának támogatása. További cél a marketingaktivitások összehangolása, amiben nagy szerep hárul a termelőket képviselő Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Korábban Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára jelezte: a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre.