Már Orbán Viktor miniszterelnök asztalán van az a terv, amellyel Magyarország huszonöt év alatt utolérné Ausztria gazdaságát – írja a vg.hu. Az ehhez fejlesztendő stratégiai kulcságazatok közt van az élelmiszeripar is.

A javaslatot készítő Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György szerint az osztrákok utoléréséhez ehhez a versenyképesség javítására kell koncentrálni. Nem lenne meglepő, ha a javaslatok egy része meg is valósulna, hiszen Orbán kérésére alkották meg a csomagot.

Ennek elemei a jegybank által a héten kiadott Versenyképesség és növekedés című kötetben köszönnek vissza. A tanulmányból kiderül, hogy a versenyképesség növeléséhez egyebek közt csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, miközben a közmunkaprogram javítása is szükséges. A közmunkásokat tanítani kellene, és a vállalatok is többet foglalkoztathatnának közülük, mivel most alig több mint tíz százalékuk tud elhelyezkedni a nyílt munkapiacon. A helyzet megváltozásához az állam egy ideig a közmunkára fordított kiadásokból finanszírozhatja a dolgozó teljes munkaerőköltségét, ha a piaci foglalkoztató utána tovább alkalmazza a munkavállalót. Kiemelik, hogy az atipikus foglalkoztatási formák – amelyek európai összehasonlításban kevéssé elterjedtek – számos élethelyzetben megkönnyítenék a munkavállalást, mindez pedig javítaná a foglalkoztatási rátát.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeinek felső korlátját emelni szeretnék, jelenleg ugyanis a célzott kedvezmények maximum 100 ezer forint bruttó jövedelem után vehetők igénybe. Szerintük a munkáltatói járulékkedvezményt ki kellene terjeszteni a munkavállalóira is, ami növelné a nettó bért. (A lépés 800 ezer munkavállaló bérköltségét csökkentené.) A korhatáron túli munkavállalást ösztönözheti, ha a nyugdíj alapját jelentő nettó átlagkereset jelenleginél nagyobb százaléka határozná meg az öregségi nyugdíj mértékét 40 év szolgálati idő felett.

Kiszámítható üzleti környezet is szükséges ahhoz, hogy Magyarország kitörjön a közepes jövedelmű országok közül. (Arra nem térnek ki, hogy a beruházási klíma sokat romlott az elmúlt években, ami részben Matolcsy gazdasági miniszterségéhez köthető.) Az elemzésben visszaköszön az MNB korábbi javaslata is: feltételes adócsökkentést adnának a bankoknak, vagyis a pénzintézeti különadót a hitelezés növeléséhez kellene kötni. Ez már korábban is nagy port kavart, és végül nem Matolcsyék, hanem Varga Mihály nemzetgazdasági tárcájának javaslata győzött, s a bankadó csökkentését nem kötötték a hitelezés növekedéséhez. Az MNB azonban nem tett le a szektor „megreformálásáról”: kevesebb univerzális bankot akarnak, és csökkentenék a belépési korlátokat a specializált részpiacokon.

Néhány kiválasztott, stratégiai kulcságazat:

-elektronika
-járműipar
-turizmus
-élelmiszeripar
-logisztika
-infokommunikáció
-gyógyszeripar
-biotechnológia
-orvosi műszergyártás
-kreatív ipar

Lenne mit javítani a versenyképességen: a Doing Business szerint Magyarországon akár évi 277 órát is eltölthetnek adózással kapcsolatos adminisztrációval a cégek. Szerintük a társasági adó fizetésének egyszerűsítését segítheti elő az adóelőleg-kiegészítés eltörlése, s javasolják a pénzforgalmi adóztatás megfontolását is (ez a számviteli eredmény helyett a pénzforgalmi eredményből indul ki), amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kiadásai már a kiadás évében csökkentsék az adóalapot, így visszaforgathatják nyereségüket.

Nagy hangsúlyt fektetnének a K+F-re; piaci és állami társfinanszírozással létrehoznának egy kockázati tőkealapot is. A kkv-szektor innovációs menedzsmentkapacitásának növelését, azaz az ötlet megszületésétől a termék nyereséges piacra kerüléséig tartó folyamatot is támogatnák. Ezt olyan nonprofit tanácsadó központok felállításával biztosíthatná az állam, amelyek ingyenes tanácsadást nyújthatnának finanszírozási, adózási vagy marketingkérdésekben.

A gazdasági versenyképesség és a felzárkózás kulcstényezője a humán tőkeállomány minősége és mennyisége – állapítják meg. Ehhez az oktatás és az egészségügyi rendszer teljesítményét kell javítani.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...