A szakmai egyeztetéseket követően 100 milliárd forint támogatást kaphat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból az élelmiszeripar; erről döntött szerdai ülésén a kormány – közölte Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Lázár János hangsúlyozta: az élelmiszer-feldolgozást fejleszteni kell a versenyképesség javítása érdekében, ezért döntött a kormány úgy, hogy a GINOP-on belül elkülönítenek az élelmiszer-feldolgozás számára egy pályázati sort. A kormány az élelmiszeripar fejlesztésére 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatást tud mobilizálni. Az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz. 

A Miniszterelnökségen készen állnak arra, hogy a jövő héten szakértői tárgyalásokat folytassanak az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) a pályázati kiírás gyorsítása érdekében. Ha a szóban forgó program eredményes, a kormány nem zárkózik el annak folytatásától sem – jelezte a miniszter. Utalt arra, hogy a konkrét probléma, ami a kormány előtt volt, az a tejágazatban meglévő gondok orvoslásának megoldása; arra a következtetésre jutott a kormány, hogy a tejtermelők megsegítésének egyik módja az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése és versenyképességének javítása.

Lázár hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszer-feldolgozást; az agrárium és az agráripar, valamint a hozzá kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás kiemelten fontos a magyar vidék és a magyar gazdaság versenyképessége, növekedése, a munkahelyteremtés szempontjából. Ezért biztosít a kormány többlettámogatásokat.

A Vidékfejlesztési Program (VP) valamivel több mint 200 milliárd forintos és a GINOP 100 milliárd forintos támogatási keretéből nem lehet megoldani a nagy magyar élelmiszeripari vállalatok támogatását, ehhez az unió nem járul hozzá. A mezőgazdasági tevékenységet és élelmiszer-feldolgozást végző mikro-, kis- és  közepes vállalkozások a VP-ből kaphatnak támogatást, míg a kicsi és a közepes élelmiszer-feldolgozó cégek a GINOP-ból. A nagy élelmiszer-feldolgozó cégek számára a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igénybe vehető támogatás áll rendelkezésre.  

Lázár szerint a kormány eltökélt célja, hogy a mindennapi élethez leginkább szükséges élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) csökkenjen. Ez döntő mértékben társadalompolitikai kérdés, és – mint jelezte – az alacsony keresetűek és különösen a nyugdíjasok megsegítése a cél. A szóban forgó, alapvető élelmiszereket a tapasztalatok alapján ugyanis a nyugdíjasok fogyasztják a legnagyobb mennyiségben. Így az ő esetükben a nyugdíjemelés és az áfacsökkentés hozhatja meg a nyugdíjak reálértékének növekedését.

Dilemma ugyanakkor, hogy az áfa mérséklése segíti-e a tejtermelőket, mivel a sertéshús áfájának csökkentése megmutatta, hogy az adócsökkentés mérséklően hat a felvásárlási árra. A kiskereskedelmi árak csökkenése egyes tejtermelők szerint nem eredményezi majd a felvásárlási ár növekedését a tejágazatban. Ezért a termelői közösségeknek, a feldolgozói érdekképviseleteknek, valamint a kiskereskedőknek szövetségre kell lépniük, az együttműködés az érdekük az árstabilitás érdekében.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke arról beszélt, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozó üzemeknek a versenyképességük hagy leginkább kívánnivalót maga után, mivel 20-30 éves technológiai megoldásokat alkalmaznak, jövedelmezőségük alacsony. A múlt évben az élelmiszeripar teljesítménye ugyan 4,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de ez elsősorban a kivitelnek köszönhető, ami 10 százalékkal bővült, míg a belföldi értékesítés csak 1 százalékkal. Vagyis tovább folytatódott a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése. A magyar élelmiszeripari termelés értéke éves szinten nem éri el a 3 ezer milliárd forintot.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...