Tönkreteszik a magyar tejágazatot az import tejtermékek, azok közül is különösen a dobozos tejek és a félkemény sajtok. Az amúgy is mély válságot átélő tejszektort sokkolja, hogy a hazai polcokon újra megjelentek a magyar termékeknél 40-50 forinttal alacsonyabb fogyasztói árú, elsősorban szlovák eredetű 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tejek. A Tej Terméktanács szerint nincs közgazdasági indoka a magyar termékekénél jelentősen alacsonyabb árnak. Miközben pedig a hazai feldolgozók együttműködnek a meghatározó élelmiszer-kiskereskedelmi láncokkal, addig több – a terméktanács közleményében nevesített – nagykereskedő cég az elmúlt években egyáltalán nem vásárolt magyar feldolgozótól UHT-tejet.

Bár a brüsszeli válságkezelő csomagból Magyarországnak jutó 2,9 milliárd forintot teljes egészében a tejágazat problémáinak kezelésére fordítja a kormány, az is nyilvánvaló, hogy ez a pénz gyakorlatilag tűzoltásra sem lesz elegendő. Pedig az agrárkormányzat nagy sikerként könyvelte el, hogy a hazai tejágazat az uniós piacon elfoglalt részesedésénél jóval magasabb arányban részesedik a közös pénzből, a piaci szereplők kiszámolták: ha az összes pénzt a tejár kiegészítésére fordítanák, akkor  is literenként csak 1,8 forinttal emelkedne a felvásárlási ár. Ez pedig – mivel a szakmában jelenleg úgy számolnak, hogy a nyerstej felvásárlási ára 65 és 75 forint között mozog, a tej szűkített önköltsége pedig 90 és 100 forint között van. vagyis a plusz 1,8 forint a durván 30 forintos literenkénti veszteségen nem kozmetikázna érzékelhetően. Ráadásul támogatás nem csak a termelőknek, hanem a feldolgozóknak is elkélne.

Nem véletlen tehát, hogy a terméktanács – miután megoldási javaslatait már jelezte az agrártárcának is – most a fogyasztókhoz fordult, és közleményében azt állítja: az alacsony árú importtal megtévesztik őket, amelyek árát később busásan meg kell fizetniük. A terméktanács szerint az import tejtermékek, elsősorban a dobozos tejek és a félkemény sajtok ismét jelentős mennyiségben megjelentek a hazai boltok polcain, csakúgy, mint a hazai termékeknél 40-50 forinttal alacsonyabb fogyasztói árú , elsősorban szlovák eredetű, 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tejek.

A terméktanács szerint a nyerstej) árának különbsége nem indokolja a fogyasztói árak különbségét, sőt, a szlovák nyerstej árak az elmúlt hónapokban átlagban 10 százalékkal magasabb voltak a magyar áraknál. A tejfeldolgozók gépsorai, a csomagolóanyagok és a szállítási költségek vonatkozásában nincs számottevő különbség a két ország között. A hasonló alapanyagárú, hasonló technológiával és költséggel előállított termékek közötti jelentős árkülönbség közgazdasági indokokkal nem magyarázható – vonja le a következtetést a terméktanács, amelyik korábban az áfacsalások leleplezésére szolgáló ellenőrzések szigorítását is kérte a magyar hatóságoktól .

„A magyar Kormánynak, az államigazgatás szerveinek és a Tej Terméktanácsnak eközben van egy közös célja: partnernek tekinteni minden tisztességes vállalkozást és kezdeményezést, melynek célja az egészséges, biztonságos, kiváló minőségű és megfizethető árú magyar élelmiszerek gyártása és népszerűsítése, célja a munkahelyteremtés, és a gazdaságélénkítés” – emlékeztet közleményében a terméktanács. Ennek van is részeredménye, hiszen a tejágazat például együttműködik egyes kiskereskedelmi láncokkal, ennek eredményeképpen az előző években növekedett az idehaza eladott UHT tejek mennyisége – állítja a szakmai szervezet.

Azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra is vannak olyan hazai nagykereskedők, amelyek kizárólag szlovák UHT-dobozos tejeket forgalmaznak Magyarországon, az elmúlt években egyáltalán nem vásároltak hazai tejfeldolgozóktól UHT tejet. Ilyen cégként nevezi meg a terméktanács a Food & Drinks Hungary Kft-t, a Haggi-Trade Kft-t és a Tami Holding Hungary Kft-t. Az általuk Magyarországon forgalmazott szlovák tejek fogyasztói ára 40-50 forinttal olcsóbb literenként, mint szlovákiai boltokban az ugyanazon feldolgozók (például az Agrotami tejfeldolgozója) által előállított tejek fogyasztói árai. A terméktanács szerint ez az ár egyszerűen nem fedezi, nem fedezheti az alapanyag és az előállítás költségeit sem. Minden környező országban magasabb a dobozos tejek ára annál, mint amiért Magyarországon adják a boltok a szlovák tejeket. „A magyar fogyasztókat tehát megtévesztik, mert nem a valós árat fizettetik meg velük. Ennek eredménye az lesz, hogy az irreális áron a boltok polcain lévő import tönkreteszi a hazai tejtermelőket, illetve a tejipart. Rövidesen ezrek veszíthetik el munkájukat és megélhetésüket emiatt Magyarországon” – írják közleményükben, hozzátéve, hogy „az import árkülönbséget biztosan nem ajándékba kapják a vásárlók. Ha a magyar tejágazat véglegesen megrendülne és kivérezne, akkor a mostani árkülönbséget kamatostul szedik majd vissza a nagykereskedők”. Ezért arra kérik a fogyasztókat, ne vegyenek import tejet, „a forintjaikkal szavazzanak az ilyen magatartás ellen”.

A 40-50 forintos árkülönbség ugyanakkor nagyon vonzó a meglehetősen alacsony vásárlóerejű magyar fogyasztók számára. A most megnevezett importőrök közül ugyanakkor cégadatok tanúsága szerint csupán a balatonfüredi Lengyel Áron tulajdonában álló, Szentjakabfán bejegyzett Food & Drinks volt nyereséges: tavaly több mint 7,5 milliárd forintos árbevétel mellett 267 millió forintos eredményt ért el. A budapesti Lőrinc Péter tulajdonában álló Haggi-Trade viszont az 1,646 millió forintos árbevétele mellé 44 milliós, míg a szlovákiai lakhelyű Bobák Mikulástól a céget tavaly augusztusban átvevő gulácsi Varga Ferenc által birtokolt Tami Holding Hungary 530 millió forintos árbevétele mellé 386 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...