Jelentősen csökkenthetik termelési kockázatukat a gazdálkodók, ha növénybiztosításokat kötnek – hangsúlyozza Schmidt Ákos, a riskonline.hu internetes biztosítási portált működtető EurópaTender Kft. ügyvezető igazgatója. A különböző növénybiztosítási típusok a jég-, a vihar- a tűz- és a fagykárok ellen nyújtanak védelmet, aszályra és belvízre viszont továbbra sem lehet biztosításokat kötni. A díjak elsősorban a kért kockázatok jellegétől, a növénytípustól, az üzemmérettől és a kockázatviselés helyétől függnek, és ma jellemzően 1,1-5 százalék között mozognak. Schmidt Ákos szerint a nagyobb gazdaságok általában kötnek biztosításokat, míg a kisebbek többnyire akkor lépnek, ha integrációs és egyéb szerződéseik erre kötelezik őket. Ma négy biztosító, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a Groupama Garancia és a K&H foglalkozik növénybiztosításokkal. Ajánlatokat a gazdálkodók közvetlenül is kérhetnek, de –  tette hozzá az ügyvezető igazgató – az összes biztosítóval kapcsolatban álló riskonline.hu-n könnyebben kiválaszthatják a legolcsóbb díjtételeket. A növénybiztosítási terület a biztosítóknak általában veszteséget hoz, és egy-egy évben kétszáz-háromszáz százalékos kárhányadot is el kell könyvelniük a befolyt díjakhoz képest. A veszteségeket egyéb termékek – mezőgazdasági gép-, vagyon- és felelősségbiztosítások – értékesítésével igyekeznek „nullára hozni”.

A jégeső és a tűz jelenti a legnagyobb kárveszélyt a természeti hatásokra érzékeny mezőgazdasági növénytermelésben, de például az őszi búzánál a téli fagy és a szélvihar is komoly veszteségeket okozhat – húzza alá Schmidt Ákos. A biztosítók ma jég-, vihar-, tűz- és fagykárokra kötnek biztosításokat, míg az aszály és a belvíz ellen továbbra sem lehet ily módon védekezni. A riskonline.hu tapasztalatai szerint a nagyobb gazdaságok általában kötnek biztosításokat, de a gazdasági-pénzügyi válság miatt e vállalati körben is akadnak olyanok, akik költségcsökkentési okokból ma nem törekednek erre. A kisebb gazdák viszont többnyire akkor lépnek, ha integrációban termelnek, vagy az inputanyagok-szállítóikkal későbbi fizetésben állapodtak meg, illetve valamely felvásárlónál lekötötték terményeiket.
Az integrációs szerződések, illetve a felvásárlásra és az inputanyagok előfinanszírozására létrejött megállapodások kivétel nélkül tartalmazzák, hogy a növénybiztosítást a gazdáknak meg kell kötniük és a biztosítóknál engedményezniük kell az integrátorokra, a finanszírozókra és a felvásárlókra. Az engedményezést többnyire a finanszírozott értékre, vagy az integrációban és a felvásárlásban lekötött terményekre követelik meg, de előfordul, hogy a termelőknek a teljes biztosítási összegre engedményezniük kell. Növénybiztosítást azonban akkor is érdemes kötni, ha a mezőgazdasági területen, illetve a leendő termésen nincs teher, mert a káreseményeket nem lehet előre kiszámítani. A 40-80 százalékos, de akár száz százalékos terméskiesést okozó kártételek pedig alapvetően rendíthetik meg a gazdálkodók helyzetét – szögezi le Schmidt Ákos.
Az ügyvezető igazgató szerint a növénybiztosítások a termés értékéhez viszonyítva csekély összegért adhatnak termelési biztonságot a gazdálkodóknak. A díjak a növénytípustól, az üzemmérettől, a kért kockázatoktól és a kockázatviselés helyétől is függnek, ezért a termelőknek érdemes minden esetben egyedi ajánlatokat kérni. A díjtételek általában 1,1-1,2 százaléktól indulnak: például egy legalább 150-200 hektáros gabonatábla jég- és tűzbiztosításáért kell ennyit fizetni. Ugyanakkor e terménykörben egy kisebb, 15-30 hektáros termelőnek 1,4-1,5 százalékkal kell számolnia. A pillangósok, az olajos magvak és az egyéb szántóföldi növények jég- és tűzkárkockázata 2-5 százalék közé esik, a gyümölcsöknél és a szőlőnél viszont a díjak annyira eltérőek, hogy itt a termelőknek minden esetben egyedi ajánlatot kell kérniük.
Növénybiztosításokkal ma négy biztosító, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a Groupama Garancia és a K&H foglalkozik. A társaságok kárhányada e területen a legmagasabb, és a biztosítási tevékenység szinte mindig veszteséget hoz. Ezért nem véletlen, hogy növénybiztosításokat csak négy biztosító köt. Többször előfordul, egy-egy biztosító kétszáz-háromszáz százalékos kárhányadot kénytelen elkönyvelni az adott évben befolyt díjakhoz képest. E veszteséget egyéb biztosításokkal – a mezőgazdasági gépjármű-, vagyon-, felelősségbiztosításokkal – igyekeznek „nullára hozni”.
Schmidt Ákos tájékoztatása szerint a biztosítóktól közvetlenül is lehet ajánlatokat kérni, de így a gazdálkodók általában magasabb növénybiztosítási díjakat érhetnek el. A riskonline.hu kínálata ugyanakkor olcsóbb lehet, mert a portál több biztosító ajánlatát is bekéri és tisztában van az elérhető kedvezményekkel. Így viszonylag rövid idő alatt el tudja érni egy-egy biztosító legkisebb (optimális) díját úgy, hogy az nem megy az esetleges kártérítés rovására.
A termelőknek az ajánlatkérésekhez egy táblázatot kell elküldeniük, amely tartalmazza területük helyrajzi számát és nagyságát. Emellett közölniük kell növénykultúráik típusát, illetve azok becsült termésátlagát és majdani (betakarításkori) értékesítési árát. Az adatokat a gazdálkodók elküldhetik saját táblázatban is, de erre szolgál egy exceles táblázat a riskonline.hu weboldalon is. Az ajánlatadáshoz szükség van egy alkuszi megbízásra is, amelyet igény esetén a portál megküld az ügyfelek számára – közölte Schmidt Ákos.