Különösen hátrányosan érinthetik az agrárgazdasági vállalkozásokat a kormány baleseti különadó bevezetésére vonatkozó elképzelései, mert károkozási arányuknál várhatóan nagyobb terhet kell vállalniuk más nemzetgazdasági ágazatok szereplőihez képest – állítja Schmidt Ákos, a riskonline.hu biztosítási portált működtető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. Az új adóterhet a biztosítótársaságok várhatóan nem nyelik le, ezért a változtatások a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási díjak 25-35 százalékos növekedésével járhatnak. Bár a biztosítási különadót a személyi sérüléssel jár balesetek okozóira vetnék ki, e rendszer a novemberben induló idei kötelező biztosítási kampányig technikai szempontból megvalósíthatatlannak tűnik. Ezért az a valószínűbb, hogy minden üzembentartóra egységes pluszadót vetnek ki. Emiatt például a mezőgazdasági gépek éves kötelező biztosítása 2000-4000 forinttal, a személygépkocsiké és teherautóké 8000-16000 forinttal drágulhat. Az agrárvállalkozásokra az átlagosnál azért hárulhat nagyobb teher, mert a mezőgazdasági munkagépeknél a személyi sérüléses kárhányad viszonylag alacsony, ezért az agrárgazdasági szereplőknek differenciált rendszerben kevesebbet kellene fizetniük. Az üzembentartók a kötelező gépjármű-felelősségi biztosítási díjakat úgy csökkenthetik, ha számításokat végeznek, és összehasonlítják a különböző biztosítói ajánlatokat.

A kormány múlt héten bejelentett elképzelése szerint a biztosítótársaságoknak baleseti adóval kellene az egészségügyi kasszát támogatniuk. A biztosítók hasonló jogcímen eddig 4 milliárd forintot fizettek be, de a kabinet a jelenleginél hétszer több, 27-28 milliárd forint baleseti adóbevételre szeretne szert tenni. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter baleseti adóról szóló nyilatkozata szerint a kötelező biztosítás díja emelkedik annak függvényében, hány és milyen erőteljes balesetet okozott valaki. „Nem rejtjük véka alá, hogy ez azt jelenti: a biztosítók megpróbálják majd áthárítani a biztosítottakra az adót. Védekezhetünk úgy, hogy nem okozunk balesetet" - fogalmazott.
A kormány első ötlete szerint csak a személyi sérüléssel járó balesetet okozóknak kellene fizetniük a baleseti adót, de ennek gyakorlati megvalósulására kevés az esély – közölte Schmidt Ákos. Jelentős többletköltséggel járna ugyanis egy új informatikai adatbázis létrehozása, amelyben rögzítenének minden személyi sérüléssel járó, illetve ilyet nem okozó balesetet. Ilyen adatbázist a mai Bonus/Malus rendszer nyilvántartásával sem lehetne helyettesíteni, ezért új komoly központi rendszer kifejlesztése és az ezzel járó adminisztráció tovább emelné a kötelező biztosítás tarifáját.
Egyelőre kevés információ látott napvilágot a kormány tervezetéről, így a szakértők még ma is azt találgatják, hogy az üzembentartók között a pluszterhet mi alapján differenciálják majd. Bár a jelenlegi értesülések szerint a baleseti adót a személyi sérülést okozó üzembentartókra vetnék ki, a rendszer technikai szempontból a következő két-három hétben, a jövő évi tarifák véglegesítéséig gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Ezért a legvalószínűbb verzió az, hogy a biztosítókon keresztül a baleseti különadót minden üzembentartóra kivetik. Az egyig legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy a részletek nem ismertek, miközben a biztosítókat a törvényi szabályozás kötelezi a jövő évi tarifák október 30-i közzétételére.
A megvalósítás kapcsán ugyancsak problémaként merül fel: alig egy hónappal a kötelező biztosítási kampánya előtt nincs idő arra, hogy a 2012-es tarifáknál meghatározzák a baleseti adó mértékét gépjármű-kategóriák szerint. Schmidt Ákos szerint a biztosítótársaságok nagy valószínűséggel nem nyelik le az összeget, és ez azt jelenti, hogy a baleseti adót áthárítják majd ügyfeleikre. A kisebb biztosítóknak a jelenlegi díjszint mellett minimum 200 ezer ügyféllel kell rendelkezniük ahhoz, hogy működésük ne kerüljön komoly veszélybe.
Mindezek alapján az a forgatókönyv tekinthető a legvalószínűbbnek, hogy minden üzembentartóra valamilyen szintű, egységes baleseti adót vetnek ki, és ez fejenként átlagosan 7000 forint körüli éves többletet jelenthet a mai díjakhoz képest. Ennek következtében a kötelező biztosítás díja átlagosan 25-35 százalékkal emelkedhet – közölte az ügyvezető igazgató.
Mivel különböző arányú díjemelkedésre lehet számítani, az új adónem a mezőgazdasági gépek éves kötelező biztosítását átlagosan 2000-4000 forinttal drágíthatja, míg személygépkocsik és teherautók esetében e mérték 8000-16000 forint lehet. Az adó kifejezetten a személyi sérüléses károkra vonatkozna, de a mezőgazdasági járműveknél - használatukból adódóan - a személyi sérüléses kárhányad viszonylag alacsony. Ezért valószínűsíthető, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak - károkozási arányukhoz képest - arányosan többet kell majd vállalniuk az adóból más gazdasági szektorokhoz viszonyítva. A díjverseny azonban az egyes biztosítók között várhatóan az idén is komoly díjeltéréseket okoz, ezért a gépjárművek üzembentartóinak érdemes előzetes kalkulációkat végezniük, mert ezzel valószínűleg mérsékelhetik majd a különadó mértékét – hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.