Jelentős nem várt kiadások léphetnek fel a mezőgazdaság termelőknél is a Legfelsőbb Bíróság (LB) közelmúltbeli ítélete nyomán, amelyben a testület kimondja, hogy a károsultak a károkozókat is sikerrel perelhetik, ha gépjármű-felelősségbiztosítójuk nem fizet – hívja fel a figyelmet Schmidt Ákos, a riskonline.hu internetes biztosítási portált üzemeltető Európa Tender Kft. ügyvezető igazgatója. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a károkért a hibás félnek is jót kell állnia, hiába van érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb). Az LB-állásfoglalás előzménye vélhetően a MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) korábbi botrányos bedőlése volt. A döntés következménye pedig az lehet, hogy hasonló esetekben a károkozók is könnyen bírósági eljárások alanyai lehetnek, mivel a károsultak őket is beperelhetik, ha biztosítójuk az előidézett károkat nem téríti meg. Ez több százezer forintos ügyvédi költséggel és az okozott kár megtérítésével járhat, amely számos mezőgazdasági szereplőnél – elsősorban a kisebb éves árbevételű őstermelőknél vagy családi gazdálkodóknál – olyan kiadásokhoz vezethet, amely a „családi kasszát” is megrengetheti. Ezért Schmidt Ákos szerint a novemberi kgf-váltási időszakban érdemes olyan biztosítókat keresni, amelyek kiszámítható módon, stabil pénzügyi háttérrel működnek.

Az LB egy közelmúltbeli felülvizsgálati eljárásban foglalt állást „elvi éllel” abban a jogkérdésben, hogy egy károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is – mondta Schmidt Ákos. A bírósági döntés előzménye minden bizonnyal a MÁV Általános Biztosító Egyesület botrányos bedőlése volt. Mint ismert, a MÁV ÁBE tönkremenetelével több száz károsult nem tudta érvényesíteni kötelező felelősségbiztosítási kárigényét a biztosítási egyesület felé. Itt az egyesületi forma miatt felmerül valamennyi tag egyetemleges felelőssége is, és ez a gyakorlatban azt jelentetené, hogy aki a MÁV ÁBE-vel az adott évben szerződésben állt és egyesületi tag is volt, jogilag kártérítési felelősséggel tartozna a tagtárs által okozott kár kifizetéséért. Az ügyben a perek ma is folyamatban vannak.
Az ügyvezető igazgató szerint a Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás egyértelműsíti, hogy a károkozó közvetlenül is perelhető kártérítésért, ha biztosítója nem fizet. Az eddig gyakorlat azt mutatja, hogy kizárólag biztosítókon keresztül sikerült rendezni a kötelező biztosítások tárgykörébe tartozó károkat. Ez – tette hozzá Schmidt Ákos – alapvetően a jövőben is így lesz, de ezután az is előfordulhat, hogy károkozóként bárki bíróság előtt találhatja magát, ha biztosítója a vétlen fél számára nem megfelelően rendezi az okozott károkat. A vitás esetekből többszereplős kellemetlen bírósági ügyek is alakulhatnak – szögezte le az ügyvezető igazgató.
Az LB állásfoglalása valamennyi gépjármű-tulajdonost egyaránt érintheti, de egyes mezőgazdasági szereplőknél különösen komoly következményekkel járhat. Az őstermelők és a családi gazdaságok jelentős része ugyanis nincs olyan anyagi helyzetben, hogy az esetleges károkozások utáni nem várt kiadásokat finanszírozni tudná. Bár a választott biztosítók csődjénél a 2010. január elseje óta működő kártalanítási alap a kgfb-vel rendelkező gépjárművek üzembentartóit mentesíti a kár közvetlen megtérítése alól, egy-egy bírósági eljárás akár több százezer forintos ügyvédi és egyéb költséggel járhat, amelyet a beperelt károkozóknak kellene állniuk. Ezért a bírósági döntés nyomán különösen fontossá vált, hogy a novemberben induló kgfb-váltási időszakban a gépjármű-tulajdonosok olyan biztosítókat válasszanak, amelyek kiszámítható módon, stabil pénzügyi háttérrel működnek – szögezte le az ügyvezető igazgató.