Szorosabb együttműködést és közös európai biztosítási rendszert szorgalmazott a katasztrófavédelem területén Magyarország Brüsszelben – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A magyar kezdeményezés egy új ipari biztosítási konstrukció létrehozásáról szól, amelynek kidolgozásához a vörösiszap-katasztrófa tapasztalatait is felhasználták.

Olyan új, az ipari üzemeltetők fokozott felelősségén és a szennyező fizet elvén nyugvó eszköz létrehozásáról van szó, amely a jelentős ipari katasztrófák következményeinek csökkentésére, a károk helyreállítására, illetve az ipari balesetek megelőzésére nyújtana fedezetet – áll a közleményben.
A biztosítási rendszer nem közpénzből működne, hanem piaci alapú lenne. Az alapba az Európai Unióban (EU) működő ipari üzemek tevékenységüknek megfelelő arányban fizetnének be. A közös biztosítási rendszer szorosan kapcsolódik a hatályos uniós ipari baleseti jogszabályokhoz és a környezeti felelősségi irányelv rendelkezéseihez. A magyar javaslatot – amelynek tárgyalásán Magyarországot Rácz András, a VM környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára képviselte – hamarosan megvizsgálja az Európai Bizottság, majd ezt követően jogszabálytervezetet terjeszthet elő ebben a témában.
A tagállamok tanácsi következtetéseket fogadtak el továbbá az uniós biológiai sokféleség stratégiáról, valamint az erőforrás-hatékonyságról. A Tanács emellett három környezetvédelmi tárgyú uniós jogszabály-tervezetről hallgatta meg a lengyel EU-elnökség beszámolóját: a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról, a tengeri közlekedésben használatos üzemanyagok kéntartalmáról, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló javaslatok szerepeltek a napirenden.
Az ülésen Magyarország – Ausztriával együtt – ismét kiállt a genetikailag módosított szervezetek köztermesztése ellen. A tagállami tiltás és korlátozás lehetőségének megteremtését célzó szabályozás tárgyalása jövőre folytatódik – áll a VM közleményében.