Egy százalékkal, 696 milliárd forintra csökkent tavaly a hazai pénzintézetek agrárgazdasági hitelkihelyezése – mondta Gyuris Dániel, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese. Az OTP eközben 22 százalékkal bővítette agrárhitel-állományát, és e szektorban legalább 20 százalékos növekedést tervez 2012-ben is. A bank – jelentette ki Benedek Fülöp agrárágazati ügyvezető igazgató – agrárhitelezési piacvezető pozícióra tör, és együtt kíván működni a kormányzati programokkal, így a napokban meghirdetett Darányi Ignác tervvel is. Hajlandó mögé állni a családi gazdaságokra építő elképzeléseknek is, ha a kabinet ehhez megfelelő szabályozást alakít ki. A pénzintézet részt vállalna egy sertéságazat-fejlesztési koncepcióban, illetve az élelmiszeripar hozzáadott-értékalapú és export-előfinanszírozási hitelezésében is. Gyuris Dániel szerint a kormány nem elsősorban a direkt hitelezés révén, hanem a garanciarendszer fejlesztésével érhetne el „multiplikáló” hatást az agrárgazdasági forrás-ellátottságban és vonhatná be a kis- és közepes vállalkozásokat is, amelyek a legnagyobb feszültséget okozták az utóbbi időszakban. A bank saját üzletpolitikájában is nyit a kisebb agrárszereplők felé, de részt kíván venni a termékpályás (integrátori) hitelezésben is. A pénzintézet az idén egyszerűsítette az uniós területalapú (SAPS) támogatások előfinanszírozási konstrukcióját, a termőföldet pedig kedvezőbb feltételekkel veszi figyelembe földjelzálog-hitelezésében. Emellett kezdeményezte a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy a földhaszonbérletet a hitelezésben vagyonértékű jogként lehessen elismerni.

A hazai bankok még nem döntöttek ez évi hitel-kihelyezési terveikről, de az agráriumot is hátrányosan érintheti, ha az idén pénzintézeti visszavonulás lesz – állapította meg az OTP sajtótájékoztatóján Gyuris Dániel. Tavaly az egész hazai pénzügyi közvetítői rendszert erőteljes bizalmatlanság hatotta át, és az agrárgazdasági hitelállománya is egy százalékkal, 696 milliárd forintra csökkent. Bár az agrárium elmúlt évi kibocsátása – elsősorban a növénytermesztésnek köszönhetően – 26 százalékkal, bruttó hozzáadott értéke pedig 48 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi bázishoz képest, ez csak részben ellensúlyozta az „általános bizalmatlansági várakozásokat”.
A kedvezőtlen helyzet ellenére az OTP tavaly több mint 22 százalékkal növelte agrárgazdasági hitelezését, így hazai részesedése e szektorban a 10,8 százalékos bázisról 13 százalékra bővült. Ebben szerepet játszottak az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) refinanszírozott hitelei is, de az OTP saját termékeinek értékesítése is növekedett. Gyuris Dániel szerint a pénzintézet az agrárgazdasági hitelezésben az idén is legalább 20 százalékos bővülést igyekszik elérni, hosszabb távon pedig – tette hozzá Benedek Fülöp – piacvezető pozícióra tör. Az agrárium az idén is akkor lehet sikeres, ha az ágazatban minél nagyobb mennyiségű finanszírozási forrás marad – szögezte le Gyuris Dániel.
A vezérigazgató-helyettes szerint a kormányzat nem elsősorban a direkt hitelezés révén, hanem a garanciarendszer fejlesztésével javíthatná az agrárgazdaság pénzügyi helyzetét. Leginkább az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) bevonásával lehetne pótlólagos biztosítékrendszert kiépíteni. Így a finanszírozásba a kisebb gazdálkodókat is lehetne vonni, amely a legnagyobb feszültséget okozták az utóbbi időszakban. Az OTP az őstermelők, a családi gazdaságok és az egyéni vállalkozók felé is nyit, de egy legkisebb mérethatárt meg kell állapítania. Ez az uniós SAPS- támogatások előfinanszírozásánál 30 hektár, az egyén konstrukcióknál viszont ennél kisebb gazdálkodási méret is lehet.
Az OTP „maximálisan támogatja” a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjául szolgáló, napokban meghirdetett Darányi Ignác tervet és szívesen együttműködik az egyéb kormányzati agrárgazdasági programokkal is – hangzott el. Benedek Fülöp szerint a bank hajlandó mögé állni a családi gazdaságokra építő hivatalos elképzeléseknek is, ha a kormány ezekhez megfelelő szabályozást „tesz hozzá”. A pénzintézet szükségesnek tartana egy sertéságazati fejlesztési koncepciót is, mivel a ma súlyponteltolódás – amelyben a mérleg jócskán a növénytermelés javára billen az állattenyésztéssel szemben – nem tartható fenn. Emellett nagyobb részt kíván vállalni az élelmiszeripar hozzáadottérték-növelő és export-előfinanszírozási hitelezésében is. A tervek között szerepel a termékpályás (agrárintegrátori) finanszírozás növelése is, hogy az általános kockázatokat – egyes piaci szereplők irreális tevékenységének hatásait – csökkenteni lehessen. A bank elsősorban az egy-két megyét lefedő „középintegrátorok” hitelezésére lát esélyt.
A pénzintézet a közeljövőben 8 ezer agrárvállalkozást keres meg levélben termékeivel, de új ügyfelek megszerzésére is törekszik. A bank Agrár Széchenyi Kártyás folyószámlahitelezést, forgóeszköz-hitelezést és egyéb speciális agrárszolgáltatásokat is nyújt. Januártól változtatott földjelzálog alapú hitelezésén, és a korábbi 60 százalékos érték helyett a hitelbiztosítéki érték 90 százalékában vagy a forgalmi érték 85 százalékában számítja be a fedezetül szolgáló, szántó művelési ágú termőföldeket. Emellett Benedek Fülöp tájékoztatása szerint a VM-nél jogszabály-módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a hitelezésben ezután vagyonértékű jogként lehessen elismerni a földhaszonbérletet.
Az OTP az idén is folytatja az uniós SAPS-támogatások többéves előfinanszírozását, de könnyítette és egyszerűsítette a tavaly bevezetett konstrukció feltételeit. A bank kétéves előfinanszírozásnál eltörölte az eddigi tárgyi fedezetet, így ezután – ügyfélminősítéstől függően – legfeljebb AVGHA-garanciát követel meg, amelynek mértéke 50 százalékos lehet. Háromévnyi támogatásnál viszont a teljes összeg egyharmadára tárgyi fedezetet ír elő, mivel a harmadik évnyi SAPS-pénz már a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési ciklusra esik, de itt az EU-s jogszabályok még nem léptek hatályba, vagyis a hitelnek az utolsó évre nincs támogatási fedezete. Ez esetben a hitelfolyósítás a vállalkozások bevételeitől is függ, ezért a bank partnereitől üzleti tervet is kér.
A pénzintézet az egyéves SAPS-pénzt euróban és forintban is előfinanszírozza, két- és háromévnyi támogatásnál azonban ezt az idéntől már csak forintban teszi meg a nagyobb forrásköltségek és árfolyamkockázat miatt. A gazdálkodók egyéves hitelfelvételnél – adósminősítéstől függően – hektáronként 50,4 ezer vagy 53,55 ezer forintot kaphatnak, míg kétévesnél 100,1-106,2 ezer, háromévesnél 150,9 ezer forintot vehetnek fel. Ez általában a teljes hektáronkénti területalapú támogatás 80-85 százalékának felel meg, de – egyéves konstrukciónál – elérheti a száz százalékot is. A hitelösszeg minimuma mikro- és kisvállalkozásoknál 3 millió, nagyvállalatoknál 10 millió forint lehet, maximum pedig egységesen 300 millió forintot érhet el.
A két- és hároméves konstrukciót átfogó OTP-s Zöldkártya program futamideje két év, vagyis a felvett hitelek 2014. június 30. járnak le. A bank a kamatfelárat 3,75-ról 3,5 százalékra mérsékelte, így az éves kamat a háromhavi BUBOR plusz 3,5 százaléknak felel meg. A termelőknek ugyanakkor – kockázati felárként – évi 1,0-1,5 százalékos kezelési költséget kell fizetniük és keret-beállítási jutalékként (hitelbírálati díjként) egyszeri egy százalékos költség is terheli őket, amely legalább 30 ezer, legfeljebb 100 ezer forint lehet.