Az indokolt élelmiszerdrágulás a fogyasztói árak szintjén akár 10-15 százalékos is lehetne, de a reális várakozások szerint összességében ennél jóval kisebb mértéket, 3-5 százalékot érhet el – véli Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója. Az áremelkedést a csapadékos időjárás miatti kisebb termés, az élénkülő piaci kereslet, illetve az előző két tényező együttes hatása váltja ki. A változások mindenképpen növelik az inflációs nyomást, de Fórián Zoltán nem számít arra, hogy a mostani élelmiszerdrágulás inflációs hatása tartós és jelentős lesz. Prognózisai szerint például az 50 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárak helyett rövid időn belül 40 ezer forint körüli árak alakulhatnak ki, és a csökkenés hamar megjelenhet a termelési-értékesítési lánc felsőbb régióiban is. A részletes elemzést Fórum című rovatunkban közöljük.

A 2007. évihez hasonlóan meglendült világpiaci búzaár következményei nem kerülhetik el a magyar piacot sem – állapította meg az agromonitor.hu számára készített elemzésében Fórián Zoltán. Ugyanez a helyzet a rendkívüli időjárási körülmények miatti kisebb termés következményeivel is. Az ezzel kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó megnyilvánulások azonban azt mutatják, hogy a terméklánc egyes szereplői érdekeiknek megfelelően próbálják a piacot befolyásolni.
Fórián Zoltán szerint e vitának nem a sajtó nyilvánossága előtt kellene zajlania, mivel pszichikailag előkészít egy fogyasztói áremelkedést, miközben a kereskedők kezébe adja az érveket, amelyekkel a beszállítói árak emelkedését el tudják hárítani. A valóságban ugyanis már régen nem beszélhetünk arról, hogy a termelési vagy feldolgozási költségek emelkedése miatt nőnek a fogyasztói árak – állapította meg.