Összeomlani látszanak a magas árakra vonatkozó korábbi várakozások a kukoricapiacon, mivel a meghatározó nemzetközi árutőzsdék az elmúlt hetekben hatalmasat estek, és e tendencia a mai napig sem tört meg. Chicagóban tonnánként hetven dollárt, Párizsban harminc eurót zuhant az ár, és ez 15-25 százalékos visszarendeződésnek felel meg. Magyarországon a gyengülő forint fékezi a lejtmenetet, de a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában is 13 százalékkal, 52,5 ezer forintról 45,6 ezerre csökkentek szeptember közepe óta a novemberi kukoricajegyzések, és még markánsabb a változás az elmúlt szezon 60 ezer forintot is meghaladó áraihoz képest. A hazai fizikai piacot ma 44-45 ezer forintos tonnánkénti árszint jellemzi, de az agromonitor.hu értesülései szerint a nagy gabonakereskedő cégek a gyors árcsökkenés miatt „felfüggesztették” a vásárlásokat, illetve olyan árajánlatokat tesznek, amelyeket a termelők egyelőre nem fogadnak el. A következő hetekben további 10-15 eurónak megfelelő áresés sem kizárt, így a hazai árak 40 ezer forintos tonnánkénti szintre, vagy az alá is süllyedhetnek. Az ármódosulás – amely "magával ránthatja" a búzaárakat is – kifejezetten előnyös az állattenyésztők számára, miközben a növénytermelők szempontjából nem tekinthető egyértelműen kedvezőtlennek, mivel például az őszi száraz és meleg időjárás hatására a több mint 8 millió tonnás termés betakarítását alig terhelik majd szárítási költségek.

Látványos visszarendeződés kezdődött a kukoricaárakban az elmúlt hetekben a meghatározó nemzetközi gabonatőzsdéken, és a csökkenés kisebb megtorpanásokkal a mai napig is tart. A chicagói gabonatőzsdén augusztus vége óta tonnánként 305 dollárról 231-re zuhantak október elejére a decemberi jegyzések, a párizsi MATIF-on pedig ugyanebben az időszakban 216 euróról 183-ra csökkentek a novemberi árak. Ez Chicagóban 24 százalékos, Párizsban 15 százalékos áresésének felel meg, és szakértők szerint további negatív változások várhatók.
Az ármódosulások egyértelműen a jó termésről szóló híreknek tudhatók be – közölte az agromonitor.hu-val Vámosi Gábor, a bábolnai IKR Kereskedelemfejlesztési Zrt. terménykereskedelmi igazgatója. A kukoricatermés – tette hozzá Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára - nem csak a világban, hanem az Európai Unióban is jobb lesz a vártnál, sőt a térségi piacot befolyásoló Ukrajna is rekordtermésre számít. Magyarországon a kedvező időjárás hatására szintén az valószínűsíthető, hogy a betakarítható termés mennyisége meghaladja majd a korábban prognosztizált 8,2 millió tonnát is. Emellett azonban – állítja Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke – az ártendenciákat az is befolyásolja, hogy a világgazdasági válság nyomán a fogyasztók kevesebb üzemanyagot vásárolnak, és ez érinti a kukoricát felhasználó bioetanol-gyártást is. Az Európai Baromfifeldolgozók és –kereskedők Szövetségének (AVEC) közelmúltbeli közgyűlésén is olyan prognózisok hangzottak el, hogy a kukorica iránti kereslet – többek között éppen a bioipari igények visszaesésével – hosszabb távon is csökkenhet – állapította meg az elnök.
Magyarországon a gyengülő forint fékezi a visszarendeződést, de a tonnánkénti novemberi árak a BÉT áruszekciójában így is 13 százalékkal, 52,5 forintról 45,6 ezerre estek október elejére. A kukoricaárak ma a fizikai piacon is 44-45 ezer forint között mozognak, de Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke szerint a kereskedők – akik a magas árak miatt az idei búzatermést alig tudták exportálni – a kukoricánál most megpróbálnak olyan árakat kialakítani, amelyek a világpiacon is versenyképesek. Az agromonitor.hu más értesülései szerint a külföldi tulajdonú nagy felvásárlók – így például a Cargill és a Glencore – a gyors árcsökkenés nyomán átmenetileg „fel is függesztették” a kukoricavásárlásokat, illetve olyan árajánlatokat tesznek, amelyeket a termelők egyelőre nem fogadnak el.
Szakértők ma azt valószínűsítik, hogy a következő hetekben az árak legalább még 10-15 eurónak megfelelő mértékben eshetnek, így a magyar piacon 40 ezer forint körüli, esetleg az alatti tonnánkénti árak alakulhatnak ki. Az árváltozások – amelyek a búzaárakat is lefelé sodorhatják - egyértelműen kedveznek a versenyképességi gondokkal küzdő állattenyésztőknek, miközben egyelőre nem okoznak nagy megrázkódtatást a növénytermelési szektorban. A száraz és meleg őszi időjárás nyomán ugyanis nem csak a hektáronkénti hozamok lesznek jók, hanem jelentős szárítási költségek sem terhelik a betakarított termést.