Több európai uniós irányelvvel is ütközik a „plázaépítési tilalomról” szóló új jogszabály – írja a Népszava, szakértőkre hivatkozva. A lap szerint így kérdéses, hogy meddig maradhat érvényben az a 300 négyzetméter feletti alapterületű kereskedelmi létesítmények megépítését tiltó rendelkezés, amelyet a kormányzat januártól szándékozik életbe léptetni, s 2014. december végéig kíván hatályban tartani.

A 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi célú építmények kialakítására az új jogszabály szerint az elkövetkező években csak akkor kerülhetne sor, ha a környezetvédelemért, a kereskedelemért, illetve vidékfejlesztésért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter felmentést adna a tiltás alól. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy milyen szempontok alapján kaphatnak majd külön engedélyt a cégek.
Hozzáértők szerint ez az előírás ellentétes az Európai Unió (EU) azon direktívájával, amely a tagállamokban nem engedi korlátozni sem a szolgáltatások nyújtásának a szabadságát, sem a vállalkozások letelepedések a szabadságát. Emellett az EU azt is tiltja, hogy a kormányok adminisztratív eszközökkel beleavatkozzanak a piaci versenybe.
A kormányzat azzal indokolta a bevásárló központok építésének tiltását, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százaléka a közepes és a nagy, főként nemzetközi tulajdonban lévő bevásárló centrumokban zajlik. Ezek a társaságok pedig alig egy százalékát képviselik a hazai kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot kitevő magyar mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból.
Sajtóhírek szerint az üzletek méretének a korlátozása mögött az egyik, Fideszhez köthető kereskedelmi lánc érdekeinek a megjelenítése áll. Egyesek tudni vélik azt is, hogy az Orbán-kormány – a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül – kölcsönnel is támogatja majd a hozzá közel álló, magyar tulajdonú kereskedelmi társaságot, hogy az képes legyen felvásárolni több, ma még külföldi kézben lévő bolthálózatot.