Várhatóan 109 tojótyúk-tartó telepet kell bezárni Magyarországon amiatt, hogy nem tudják teljesíteni a 2012. január elsejétől hatályos, szigorúbb uniós állatjóléti előírásokat. Brüsszel a szabályozási változtatásokkal megköveteli, hogy a termelők hagyományos ketreceiket újakra cseréljék. A telepbezárásokkal több,mint 220 ezer hazai tyúkférőhely szűnhet meg, és a Baromfi Terméktanács (BTT) szerint káosz alakulhat ki, amely rövid időn belül akár 30 százalékos tojásár-emelkedéshez, fokozódó importveszélyhez és a belpiac 25 százalékának elvesztéséhez vezethet. Eközben az Európai Bizottság (EB) már úgynevezett kötelességszegési eljárást indított azon tagállamok - így Magyarország - ellen, amelyek a ketreccseréket a január elsejei határidőig nem hajtották végre. Egyúttal azonban az átállás érdekében további héthónapos, jövő év július végéig tartó átmeneti időszakot biztosított, de ehhez azt is feltételül szabta, hogy az érintett tagországok akcióterveket dolgozzanak ki. Az EB már 2012. első negyedévében megkezdi a tagállami ellenőrzéseket, ha az akciótervek végrehajtását nem látja biztosítottnak. Magyarországon – függetlenül a 109 telep bezárásától – július végéig még mintegy egymillió tyúkférőhelyet kellene átalakítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) azt igyekszik elérni, hogy a héthónapos átmeneti időszakban is étkezésiként lehessen értékesíteni a hagyományos ketreces tojásokat, Brüsszel viszont csak az ipari feldolgozást engedélyezné, és ez további drasztikus piaci tojáskínálat-csökkenéssel járna. A ketreccserék kapcsán több tagállam nem játszik „nyílt lapokkal”, ezért az uniós ellenőrzéseket nem a „renitensnek” bélyegzett, hanem a teljes felkészültségről nyilatkozó tagországokban kellene megkezdeni – szorgalmazza a BTT.

Magyarországon a mintegy 4 millió tojótyúk-férőhely több mint 50 százaléka új típusúnak számít, így ágazati felmérések szerint összesen 1,3-1,4 millió férőhelyet kellene még átalakítani, és ez körülbelül 200 telepet érint. Mint ismert, Brüsszel állatjóléti szempontokból követeli meg, hogy a termelők 2012. január elsejétől a hagyományos ketreceket lecseréljék. Az irányelv szerint az állatoknak az új ketrecekben legalább 750 négyzetcentiméternyi területet kell biztosítani, és minden tyúknak 15 centiméteres ülőrudat kell elhelyezni. Gondoskodni kell korlátozás nélkül használható etetővályúról is, amelynek tyúkonként legalább 12 centiméter hosszúnak kell lennie. Ezen felül minden szárnyasoknak kétszelepes vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférniük.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felmérései szerint Magyarországon 551 tojótyúk-tartó telep van, amelyekből 109 a januártól hatályos, új szabályozási előírásokat nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, illetve jövő évi terveit a hivatalnak egyáltalán nem jelezte. E telepeken a tojótyúk-tartást és az étkezési tojástermelést fel kell számolni, az MgSzH-nak pedig a vállalkozásokkal szemben erőteljesen fel kell lépnie.
A 109 telepen összesen 224 ezer tojótyúk-férőhely szűnhet meg – derül ki a hivatalos összesítésekből. Azok számára viszont, akik az érintett 200 telepből a rendelkezéseknek még meg kívánnak felelni, az Európai Bizottság (EB) 2012. július 31-ig tartó, átmeneti időszakot biztosít.  Magyarországon tehát ez idő alatt még csaknem 100 telepen több mint egymillió férőhelyet kellene átalakítani.Ehhez a Vidékfejlesztési Minisztérium hárommilliárd forintos támogatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból (ÚMVP).
Káosz és magas tojásár alakulhat ki a magyar piacon a ketreccserék, illetve a tojótyúk-állomány csökkenése miatt – állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT). Az áremelkedés már meg is kezdődött, és a prognózisok szerint hosszan tartó, folyamatos lesz. Ma a termelői nettó tojásár darabonként 23-26 forint között mozog, és napról napra emelkedik. Eközben a kiskereskedelemi fogyasztói tojásár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataiból - bruttó 30-35 forintot, csomagolva pedig 38 forintot ért el. A további drágulás nyomán valószínűsíthető, hogy a hazai árak rövid időn belül megközelíthetik 40-50 forintot, és ez legalább 30 százalékos áremelkedést jelenthet..
Már ma is vannak olyan üzletláncok, amelyek boltjaiban nincs tojás – derül ki a BTT tapasztalataiból. Mostanra az uniós „import” is nehezebbé vált, mert a tojáskínálat máshol is csökkent, és a behozatalt a gyenge forint is akadályozza. A BTT szerint az áremelkedés hatására az unión kívüli import esélye a továbbiakban jelentősen növekszik, ha az Európai Bizottság (EB) nem hoz piacvédelmi intézkedéseket. A Magyarországra irányuló belső uniós „import” veszélye pedig akkor lesz óriási, ha – miként az EB terveiben szerepel - a hagyományos ketrecekből származó tojásokat csak porításra és légyártásra lehet majd eladni. Az utóbbi esetben a ketreccserék miatt a hazai belpiac akár 25 százaléka is elveszhet, és ezt rendkívül nehéz lesz visszaszerezni – hangsúlyozza a BTT.
Az EB ugyanakkor a közelmúltbeli brüsszeli egyeztetéseken újra egyértelműsítette, hogy tizenkét tagállammal szemben – amelyek a januári határidőre az új állatjólléti előírásokat nem teljesítik - úgynevezett kötelezettségszegési eljárást indított. Korábban Magyarország mellett Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Franciaország, Ciprus, Bulgária, Románia és Lettország jelezte, hogy a rendelkezéseknek maradéktalanul nem tud eleget tenni. A napokban pedig – korábbi álláspontját megváltoztatva - Hollandia és Málta is bejelentette, hogy a követelményeknek mégsem képes megfelelni. Így már tizennégy tagországnál vált nyilvánvalóvá, hogy a jogszabályi követelményeket nem tudja betartani, miközben tizenhárom a teljes felkészültségről nyilatkozott.
A brüsszeli álláspont szerint a jövő augusztusig tartó időszakra az érintett tagállamoknak akciótervet kell kialakítaniuk, amelyben az átállás ütemezését kell bemutatniuk. Az átmeneti periódusban viszont e tagországokban a hagyományos rendszerben megtermelt tojásokat csak ipari feldolgozási célokra – tojáspor és tojáslé készítésére – lehetne értékesíteni.
A tagállamoknak akcióterveiket az EB élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottságának (SCOFCA) ma ülésén kell bemutatniuk, és az üggyel az uniós agrárminiszterek december 12-14. közötti tanácskozása is foglalkozik majd. Magyarország – több más tagállamhoz hasonlóan – a drasztikus belföldi áremelkedés és a fokozódó importveszély megelőzése érdekében el szeretné érni, hogy a hagyományos ketrecekből származó tojásokat továbbra is étkezésiként lehessen forgalmazni, illetve az EB bízza a tagországokra, étkezésiként vagy csak ipari célokra használják fel azokat. Emellett a  Baromfi Termék Tanács a múlt heti hazai egyeztetéseken nyomatékosan kérte: a Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Bizottságnál lépjen fel annak érdekében, hogy ne csak a „renitensnek” bélyegzett tizennégy tagországban, hanem minden tagállamban tartsanak FVO-ellenőrzéseket. Ezen kívül a BTT szerint az MgSzH-nak a magyar tojástermelőkön túl az unióból érkező tojásszállítmányokat is kiemelten vizsgálnia kellene. Az EU-s szabályozás értelmében ugyanis a tagországok saját piacaik védelmében határellenőrzéseket nem tarthatnak, hanem csak a tojáscsomagolókat kontrollálhatják.
A felmérések szerint a gazdálkodók az unióban 353 millió étkezési tojás termelő tyúkot tartanak, de a ketreccserékkel kapcsolatban számos tagország eddig nem játszott nyílt lapokkal. Egyes becslések arról számolnak be, hogy az EU-ban legalább 100 millió tyúkot januártól is olyan ketrecekben tartanak majd, amelyeket a jogszabály alapján már nem lehetne használni. A brüsszeli hivatalos álláspont szerint viszont az érintett szárnyasok száma 53 millió darabra tehető.
Ugyanakkor azok a tagországok indokolatlan versenyelőnyt élvezhetnek, amelyek az uniós előírásokat nem vagy csak részben hajtották végre, de Brüsszelnek egészen más adatokat szolgáltattak – hívja fel a figyelmet a BTT. Az állatjóléti szigorítások nyomán ugyanis uniós szinten is csökken majd az étkezési tojáskínálat, emiatt pedig a közösségi piacon általános áremelkedés jöhet. Ezt pedig a valótlan információkat nyújtó tagállamok termelői használhatnák ki, mivel tojásaikat ipari helyett továbbra is étkezési minőségűként dobhatnák piacra. A brüsszeli ellenőrzéseket ezért éppen azokkal a tagállamokkal kellene kezdeni, amelyek a ketreccserék kapcsán az EB-nek gyaníthatóan nem a tényleges felkészültségi helyzetet mutatták be – érvel a BTT.