Meglehetősen elnagyolva szabályozná a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a plázastop betartását – írja a Népszabadság a kereskedelmi célú ingatlanok építésének korlátozására született törvényhez készülő végrehajtási rendelet tervezetét ismertetve. A lap birtokába került koncepcióban jobbára csak általánosságokat olvasni arról, hogy a későbbiekben pontosan mi alapján kaphatna valaki egy új létesítmény építéséhez vagy egy már meglévő bővítéséhez felmentést a korlátozás alól.

A nemrég elfogadott törvény szerint jövő januártól három éven át csak egy négytagú, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter fennhatósága alá rendelt bizottság külön engedélyével lehet 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kiskereskedelmi üzletet létesíteni. A törvény szerint a bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát, azonban a részleteket a jogszabály szerint a kormány egy későbbi rendeletben állapíthatja meg.
A lap birtokába került, egyelőre még minisztériumi szakaszban lévő tervezetből azonban nem igazán derül ki, hogy a fővárosi székhelyű bizottság pontosan milyen szempontok alapján adhat felmentést országosan – piaci becslések szerint – majd félszáz ügyben. A rendelet különbséget tesz a kisebb, háromszáz és ötezer négyzetméter közötti és az ennél nagyobb üzletek között. A kisebb boltoknak, áruházaknak lényegében csak egy biankó kérelmet kell benyújtaniuk a bizottságnak az üzlet tulajdonosának nevével, az üzlet címével, illetve a környék demográfiai adataival. Az ötezer négyzetméternél nagyobb áruházak létesítéséhez azonban ezen túlmenően a beruházónak össze kell állítania egy hatástanulmányt arról, a kereskedelmi építmény milyen hatással van a környezetre, a vidékfejlesztésre, a helyi piacra és a lakosság életkörülményeire, majd a négyfős bizottság – ketten a nemzetgazdasági, ketten pedig a vidékfejlesztési tárca delegáltjai – egyszerű szótöbbséggel döntenek.
Arról azonban semmiféle konkrétum nem olvasható a rendeletben, hogy a bizottság a meglehetősen szerteágazó szempontrendszer kapcsán pontosan milyen objektív kritériumok alapján dönti el egy kereskedelmi beruházásról, hogy felmentést adhat-e számára a plázastop alól vagy sem. Korábban megírtuk: ellenzéki vélekedések szerint a kiskereskedelmi fejlesztések engedélyezésének az elvonása az önkormányzatoktól, illetve a döntési szint központosítása inkább csak arra alkalmas, hogy a kormány számára ellenfélnek tekintett multinacionális kereskedelmi láncok térnyerését megállítsák, a Fidesz gazdasági holdudvarába sorolt kiskereskedelmi vállalkozásokat – mint például a CBA-t – helyzetbe hozzák.
A Fidesz már a választások előtt világossá tette, hogy a hazai vállalkozásokat a kiskereskedelemben is helyzetbe hozzák a külföldi tulajdonú cégekkel szemben. Az ehhez szükséges intézkedések egyik eleme volt a plázastop ötlete, amit ugyan eredetileg az LMP vetett fel, ám teljesen más összefüggésben, mint ahogy arra később a kormánypárt rácsatlakozott. Az LMP ugyanis a Fidesz szándékaival szemben éppenséggel kiszélesíteni szerette volna a kiskereskedelmi fejlesztéssel kapcsolatos döntéshozatalt, azaz az érintett települések vezetése mellett a szomszédos önkormányzatokat, helyi civil szervezeteket is bevonta volna a döntéshozatalba.
Miután a Fidesz a várhatóan népszerűtlen elképzeléseit rendre az LMP mögé bújva próbálta keresztülvinni a parlamenten, az ellenzéki párt úgy döntött, inkább visszavonja a fenntartható kiskereskedelemről szóló javaslatát. Végül a Fidesz jó háromnegyed év hezitálás után, november végén saját javaslatot nyújtott be az ügyben, és megszavaztatta a törvényt. A kormánypárt ekkor már nem is finomkodott: míg korábban a „fenntarthatóságra” hivatkoztak, a törvény indoklásából már egyértelműen kiderül, hogy a Fidesz a kiskereskedelmet is kontrollálni akarja, azaz a törvény a kisméretű kereskedelmi vállalkozásokat védené meg a nagyvállalkozások versenyétől.