Bár Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác terv hétfői hivatalos sürgős feladatnak nevezte, a földtörvény átalakítása nem szerepel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), illetve a kormány első fél éves agrár-jogalkotási munkatervében. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjaként aposztrofált Darányi terv jogi összefoglalója szerint a VM összesen tizenhét agrártárgyú törvény és más jogszabály átvizsgálásával vagy kidolgozásával számol az idei első hat hónapban, de ezek között egyetlen föld- vagy birtokpolitikai jellegű sincs. A tárca munkatervében napirenden szerepelteti többek között az agrárkamaráról szóló törvény megalkotását, amelyet az eredeti elképzelések szerint már tavaly el kellett volna fogadnia a parlamentnek. Szó van a fordított áfa adózás bevezetéséről a szójánál, a gabona- és olajos növényeknél, illetve a későbbiekben a zöldség-gyümölcsféléknél. A VM...

Az idei első félévében nominálisan 4,8 százalékkal, reálértéken 1,6 százalékkal emelkedtek a magyarországi termőföldárak 2010 egészéhez képest – ismertette az FHB termőföldindexének adatait Harmati László, az FHB Jelzálogbank üzleti vezérigazgatója. Jellemző a magyar termőföld-piacra a relatív limitált forgalom, a földterület állományának 2-3 százalékát teszi ki az éves tranzakció.

A külföldiek ma már nepperek segítségével szereznek földet Magyarországon – mondta a Lánchíd Rádióban Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke. Szerinte van, melyekkel a jelenlegi földtörvény alapján a földszerzésből kizárt vásárlók megkerülik a jogszabályokat.

Bár az Európai Bizottság (EB) – Magyarországhoz hasonlóan – Romániának is engedélyezte, hogy 2014-ig fenntartsa a külföldiek termőföld-vásárlási jogára vonatkozó korlátozásokat, egyre több külföldi befektető vásárol mezőgazdasági területeket az országban, ami miatt a román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki emiatt – írja a romániai Krónika című lap. Egy évvel ezelőtt még 500 ezer hektáron gazdálkodtak külföldiek, az idén viszont már egymillió hektáron.

Mintegy 800 ezer hektárnyi termőterület van külföldi kézen a bérleti megállapodások mögötti zsebszerződésekkel, amelyek moratórium lejárta után adásvételi szerződéssé alakulnak – hangzott el az MR1-Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a rádiónak elmondta, hogy a kormány módosítani készül a földtörvényt, és ez az a pillanat, amikor meg kell fogni az ilyen megegyezéseket.

Elképesztő méreteket öltött a nyugati országrészben a földpekuláció, mert Magyarországon akár ötvenszer olcsóbban is bérelhető vagy vásárolható termőföld, mint Ausztriában – hangoztatta a parlamentben Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Bejelentése szerint a kormány olyan intézkedéseket dolgoz ki, amelyek a földvásárlási moratórium lejárta után sem teszik majd lehetővé a nem legálisan megkötött zsebszerződések legalizálását.

Határozottan fel kíván lépni a jövőben a zsebszerződések ügyében a Jobbik – jelentette be Bana Tibor, a párt országgyűlési képviselője. Helyszíni tapasztalataik alapján állítja, a zsebszerződéseknek köszönhetően az Őrség egyes részein a termőföldek túlnyomó többsége nem magyar, hanem elsősorban osztrák kézben vannak.

Újabb három évre meghosszabbíthatja a termőföld-vásárlási moratóriumot Szlovákia és Litvánia – döntött az Európai Bizottság (EB). Az EB így már négy tagállamnak engedélyezte az átmeneti időszak kiterjesztését. A magyar kérelemről tavaly december 20-án, Lettország kérvényéről idén április 7-én döntött a brüsszeli bizottság, így az érintett államokban 2014. április 30-áig érvényben maradnak az ott lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárokra és jogi személyekre vonatkozó termőföldszerzési korlátozások.

Nem csupán agrárpolitikai témaként kell kezelni a földmoratórium meghosszabbításából adódó lehetőséget – állítja Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára az agromonitor.hu-val közölt elemzésében. Mivel az agrárvállalkozók és a kormány anyagi lehetőségei is korlátozottak, a földpiac vevői oldalán nem várható intenzív élénkülés. A földárak érdemi emelkedése ugyanakkor esetleg kiválthatja a jelenlegi tulajdonok nagyobb eladási hajlandóságát, azonban ennek a vásárlói oldalon van korlátozó hatása. Horváth szerint ugyanakkor nem lehet cél a termőföld-árak három éven belüli drasztikus felemelése, mert az a hazai termelők versenyképességét rontja, nem csak a vásárlásban, de a gazdálkodás költségei, a bérleti díjak emelkedésén keresztül is. Olyan eszközök kellenek tehát, amelyek 20-30 éves időhorizontra adnak biztosítékot,...

A bérleti díjak és az árak emelkedése, a kormányváltás utáni földtörvény-módosítás, illetve a földvásárlási moratórium meghosszabbítása, valamint a természeti csapások – elsősorban az árvíz és a belvíz – hatottak leginkább a földpiaci folyamatokra – állítja az agromonitor.hu-nak nyilatkozó Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekben piacvezető Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója. Cége tapasztalatai szerint a magyarországi földárak 3-4 évente duplázódnak meg, és ez az ütem az elmúlt évben sem tört meg, de ezzel együtt is a hazai átlagárak harmadát-ötödét teszik ki az Európai Unióban (EU) jellemző értékeknek. A piacon eddig meghatározó pénzügyi befektetők körében a legmeggyőzőbb érv a földvásárlás mellett a biztonság és a piaci átlagnál magasabb hozam voltak, de megjelentek köztük azok is, akik előtakarékossági formaként, nyugdíjas éveik anyagi biztonságát megteremtő...