Az Alkotmánybíróság (Ab) is foglalkozik a gabonatermelő vállalkozásokat sújtó hazai áfaszabályozási anomáliákkal, miután a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) még tavaly ősszel a taláros testülethez fordult – tudta meg az agromonitor.hu. Az érdekképviselet azt kérte az Ab-tól, hogy semmisítse meg az áfatörvény egyes szövegrészeit. Az események hátterében az a csalássorozat áll, amelynek révén egyes felvásárló cégek ágazati becslések szerint több tíz milliárd forinttal rövidíthették meg a költségvetést. Mivel a vétkes kereskedők nyomtalanul eltűntek, az Apeh a felderített ügyekben az áfahiányt azokon a termelőkön igyekszik behajtani, akik a terményeket eladták. A hivatal eddig 1-50 millió forintos bírságot szabott ki egy-egy gazdálkodóra.

A kereskedelmi visszaélésekre az adott alapot, hogy az áfatörvény – egyébként EU-konform - előírásai szerint nem kell áfát felszámítani és megfizetni a felvásárolt gabona útán, ha az árut a vevők valamelyik másik uniós tagállamban értékesítik. Egyes felvásárlók e rendelkezést kijátszva csak színlelik a külföldi eladásokat és az áfa nélkül megvett terményeket itthon dobják a piacra. A belföldi értékesítésekkor azonban már áfát számítanak fel, amelyet azután az Apehnek „elfelejtenek” befizetni, illetve egyes esetekben bonyolult visszaigénylési technikákat alkalmaznak. E gyakorlat különösen azután vált általánossá, hogy az áfa a gabonaforgalmazásban is 25 százalékosra emelkedett. Egyes becslések szerint évente akár 2-3 millió tonna gabona és olajosmag is ilyen trükkökkel cserélhet gazdát, így az illegális kereskedelem éves nagysága ma már meghaladhatja a 100 milliárd forintot (lásd korábbi két cikkünket a Mezőgazdaság című rovatban).