A Juh Terméktanács felmérései szerint az idén várhatóan a szokásos 180-200 ezernél mintegy 20 százalékkal kevesebb bárány kerül húsvétkor a külföldi piacokra Magyarországról. A csökkenés elsődleges oka, hogy ebben az évben korán van húsvét, illetve tavaly kisebb volt a szaporulat, és a kedvezőtlen időjárás miatt a takarmányhoz is nehezebben jutottak a tenyésztők. A bárány ára jelentős mértékben, 22-25 százalékkal csökkent. A karácsonykor jellemző 1000 forintos kilónkénti ár mintegy 760 forintra esett vissza kilogrammonként. Az árcsökkenésben az is szerepet játszik, hogy erősödött a forint, ezen az ágon 8-10 százalékot vesztenek az exportőrök.

A magyar bárányok több mint 90 százalékát Olaszországban adják el. Az olasz vevők általában ki is használják ezt a helyzetet, és nyomott árat fizetnek az állatokért, mivel monopolhelyzetben érzik magukat. Magyarországon a birkahús fogyasztása az összes húsfogyasztáson belül nem számottevő, fejenként és évente 20 dekagramm körül mozog.
Az anyajuhok száma az elmúlt évhez képest nem csökkent jelentősen, mintegy 960 ezer körül mozog, ami 1-2 százalékos mérséklődést jelent. Magyarországon mintegy hétezer juhászatot tartanak számon, ennek jelentős része családi vállalkozás. Az üzemszerűen termelő juhászatok száma 300-400 között van. Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke szerint a juhtartást az országban általában kiegészítő tevékenységként végzik a gazdálkodók, méghozzá jelenleg veszteséggel: egy-egy birkán mintegy 3-5 ezer forintos vesztesége van a tenyésztőnek. A szaporulatszám éves szinten egy alatt van.
A tartást segíti az anyajuh-támogatás, amely egyedenként meghaladja az 1.600 forintot, ha az kedvezőtlen adottságú térségben történik, további 1.200 forintra számíthat a tartó, illetve a juhtenyésztők is igényelhették a 750 ezer forintos de minimis támogatást.
Jelentős többletköltséget jelent a juhtartóknak az az uniós előírás is, hogy az exportra kerülő bárányokat elektronikus azonosítóval kell ellátni. (A rendszabály vonatkozik a kecskegidákra is.) Az eddig alkalmazott 100 forintos füljelző helyett előírt, bőr alá ültetett elektronikus azonosító mintegy 400 forintba kerül, amit a vágást követően meg kell semmisíteni. Az uniós regula ellen Magyarország tiltakozott, de hiába. Jó hír ugyanakkor, hogy csak az idei húsvéti exportidőszak után kell elektronikusan is megjelölni az állatokat. A Magyar Agrárkamara tájékoztatása szerint az agrártárca az elektronikus jelölés okozta többletköltségek egy részét az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretéből finanszírozná, amihez módosítani kell a programot, és azt még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Addig is lehet dotációért folyamodni: március 20-ától már beadhatók az erre az évre vonatkozó anyajuhtartással kapcsolatos támogatási igénylések, amelyek határideje 2010. május 3-a.