Az április 1-je után életbe lépett új egyszerűsített munkavállalási szabályok szerint sem kell előre bejelenteni a növénytermesztési idénymunkát, az ugyanis ebben a tekintetben különbözik az alkalmi munkavállalástól – oszlatja el az agrárgazdálkodók körében általánossá vált félreértést az agromonitor.hu-nak nyilatkozó Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára. A jelenléti ív vezetése az idénymunkánál is kötelező, egyelőre azonban nem szigorú számadású nyomtatványon.

Nagy káoszt okozott a mezőgazdaságban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény április 1-jei hatályba lépése. A későn kiadott végrehajtási rendeletek miatt az alkalmi munkavállalókat és az idénymunkásokat foglalkoztatók, illetve a dolgozókat kiközvetítő vállalkozók teljesen elbizonytalanodtak, a kertészeti érdekképviseletek pedig – ahogyan azt az agromonitor.hu megírta – egyenesen végrehajthatatlannak minősítette a jogszabályt. „A növénytermesztőknél semmi ok a zavarra, amennyiben mezőgazdasági idénymunka jogcímén foglalkoztatják a dolgozókat” – osztotta meg a kormányzati szervekkel is egyeztetett jogszabály-értelmezését az agromonitor.hu-val Horváth Gábor MOSZ-főtitkár. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségnek a foglalkoztatást követő hónap 12-éig kell eleget tenni, ahogyan a 30 százalékos közterhet is addig szükséges befizetni, ez nyilvánvalóan kedvezőbb a növénytermesztési munkákat végeztető munkaadók számára. A bejelentést elektronikus úton, vagy telefonon tehetik meg a foglalkoztatók – a MOSZ biztonságosabbnak tartja az internetes adatszolgáltatást. Persze a növénytermesztők is választhatják azt is, hogy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatnak, abban az esetben azonban a bejelentési kötelezettségnek már a munkavégzés megkezdése előtt eleget kell tenni – szintén elektronikus úton, vagy telefonon.
Jelenléti ívet viszont a növénytermesztési idénymunka keretében foglalkoztatóknak is kell vezetni. Ez egyelőre – ahogyan azt a törvény végrehajtásáról szóló rendelet tartalmazza – elég akár egy füzetben vezetni. „Azt ajánljuk, hogy a jelenléti ívre mindenképpen írják rá, hogy növénytermesztési idénymunka keretében foglalkoztatják az azon szereplő dolgozókat, nehogy egy ellenőrzéskor ebből vita legyen” – tanácsolja a MOSZ-főtitkár. A jogszabály szerint a növénytermesztési idénymunkát értelemszerűen a növénytermesztéssel összefüggő tevékenységekre, illetve a megtermelt terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatására, csomagolására lehet alkalmazni. Egybefüggő időtartama – a mezőgazdasági idénymunka szabályaitól eltérően – meghaladhatja a 31 napot, de egy naptári éven belül szintén nem lehet több 90 napnál. A szerződést nem kötelező írásba foglalni, kivéve, ha a munkavállaló azt kéri, illetve akkor is kötelező az írásos megállapodás elkészítése, ha a foglalkoztatás a 30 napot meghaladja.
Munkaszervezési szempontból fontos, hogy a növénytermesztési idénymunkánál egyenlőtlen munkaidő-beosztást is lehet alkalmazni. Erre a munkaadónak négy naptári hónapban van lehetősége, de ha ebbe az időkeretbe nem fér bele, akkor hat hónapra is meghatározhatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztást. A hat hónapos lehetőséggel azonban csak akkor élhet, ha él nála a MOSZ-szal kötött ágazati kollektív szerződés, illetve, ha a saját szakszervezetével aláírt ilyen megállapodást – húzta alá Horváth Gábor.