Mindössze 41 termelő nyújtott be állami kárfedező juttatás iránti igényt a november 4-i határidőig a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz amiatt, hogy az idén kárt szenvedett a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok felhasználása nyomán – közölte az agromonitor.hu-val a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A hivatal összesen 4917 hektár kukorica- és szójavetés megsemmisítését rendelte el, de a beadott kárigények csak 266,44 hektárra szólnak, és ez a teljes érintett terület 6 százalékát teszi ki. A kormány a kártérítésekre eredetileg 4 milliárd forintot különített el, de végül – a 360 ezer forintos megállapított hektáronkénti összeget alapul véve – csak mintegy 96 millió forintot kell folyósítania. Ennek oka, hogy az érintett gazdálkodók zömét a forgalmazók – a Monsanto és a Pioneer – időközben kártalanították. Az állam ugyanakkor végeredményben semmit sem akar fizetni, mivel a két cégen – a Magyar Agrárkamara közreműködésével - a ténylegesen beérkezett kárigényeket is be akarja hajtani. Nem kizárt viszont, hogy később az állammal szemben kártérítési perek indulnak: a Pioneer például a vitatott megsemmisítési MgSzH-határozatok érvénytelenítése érdekében már korábban bírósághoz fordult, az ügy tárgyalása pedig január végén kezdődik meg. A Monsanto tavasszal a megsemmisítési MgSzH-határozatok végrehajtásának felfüggesztésére nyújtott be bírósági keresetet, ezt azonban később visszavonta.

Ugyanaz az uniós ellenőrzési eljárás vonatkozzon a géntechnológiai beavatkozásokkal módosított (GM) és a hagyományos nemesítésű növényfajtákra – szorgalmazza nyilvános közös állásfoglalásában negyvenegy svéd tudós. Szerintük a géntechnológiát érintő, szűklátókörű európai törvényeket sürgősen módosítani kell, mert gátolják a közpénzekből finanszírozott növénykutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Úgy ítélik meg: ma már nincs semmiféle tudományos bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a GM növények nagyobb kockázatot jelentenek-e a fogyasztók és a környezet számára, mint a hagyományos nemesítésűek. Miközben a génmanipulációs változtatások – teszik hozzá - könnyebben kontrollálhatók, a mai uniós törvények csak a GM növények szigorú ellenőrzését rendelik el, míg a hagyományos nemesítésű fajták kontroll nélkül kibocsáthatók. A jelenlegi szabályozás megakadályozza azt is, hogy a gazdálkodók olyan vetőmagok között válogathassanak, amelyeket a legjobb energia- és vízgazdálkodású, illetve a legkevesebb vegyszert használó mezőgazdaság céljaira fejlesztettek ki. A svéd tudósok szerint a géntechnológia hozzájárulhatna az agrárgazdaság fenntartható fejlődéséhez, és szerepet játszhatna abban is, hogy az emberiség előtt álló nagy kihívásnak – a növekvő világnépesség élelmiszerellátási feladatának – eleget lehessen tenni. Ugyanakkor Magyarország a hivatalos kormányzati és politikai megnyilvánulások szerint továbbra is kitart a GMO-mentes státus fenntartása mellett. A svéd állásfoglalást Fórum című rovatunkban ismertetjük.

Szigorúbb fellépés körvonalazódik a génmódosított vetőmagok, illetve haszonnövények előállítóival szemben Magyarországon – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. A vidékfejlesztési tárcánál felmerült elképzelések szerint akár bűnözővé is nyilváníthatják, aki ilyet tesz.

Határozatban  kérte fel az Országgyűlés az önkormányzatokat, hogy - egy horvátországi kezdeményezéshez csatlakozva - közigazgatási területükön tiltsák meg a genetikailag módosított szervezetek (GMO) agrárgazdasági alkalmazását. A fenntartható fejlődés bizottságának előterjesztését 346 szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.

A tudósok nem lehetnek multinacionális tőkéscsoportok marketingmunkásai – hangoztatta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) mezőgazdasági szerepéről rendezett vitafórumon. Györgyey János, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) titkára ugyanakkor visszautasította, hogy a magyar tudósok marketingmunkát végeznének.