Az elmúlt két évben összesen 23 százalékkal csökkent a génmódosított növények (GM) európai termőterülete - közölte a Föld Barátai nemzetközi szervezet és a Magyar Természetvédők Szövetsége. Dudits Dénes, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke szerint ugyanakkor Európa megosztott a kérdésben. A magyar gazdálkodók igazán érdekeltté akkor válhatnak, amikor az unió engedélyezi a kukoricabogárral szemben ellenálló GM-hibrideket – tette hozzá.

A zöldszervezetek által készített tanulmány arra világít rá arra, hogy a génmódosított növények termesztése Európa-szerte egyre jobban visszaszorul. Nő a GM fajtákat betiltó országok száma, és csökken a GM növények termőterülete. Két év alatt a legnagyobb, 99 százalékos visszaesés Németországban következett be, ahol tavaly már csak 28 hektáron termeltek GM növényt, és 87, 55 és 42 százalékos volt a területcsökkenés Romániában, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban – közölte az MTI.
A "Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?" című tanulmány szerint Európa mezőgazdasági területeinek kevesebb mint 0,06 százalékán termelnek ma GM növényeket. Hét tagállamban van érvényben termesztési tilalom a Monsanto molyrezisztens génmódosított kukoricáira. Három országban pedig – köztük Magyarországon – közvetlenül a tavaly tavaszi engedélyezés után, egészségügyi kockázatokra hivatkozva betiltották a BASF génmódosított burgonyáját is.
A GM élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni lakossági tiltakozás Európa-szerte egyre erősödik, ugyanis a fogyasztók és a gazdák azt látják, hogy a GM fajták nem nyújtanak semmiféle hozzáadott értéket, csupán a környezeti- és egészségügyi kockázatokat növelik – idézi a közlemény Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelősét.
Dudits Dénes, az MTA alelnöke, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke ugyanakkor elmondta: az európai visszaesés várható volt, az is nyilvánvaló viszont, hogy Európa is megosztott a kérdésben. Úgy vélte, hogy a portugálok, a spanyolok, a románok, a szlovákok és csehek GM pártiak, Ausztria, Németország és Magyarország pedig ellenző állásponton van. A román agrárminiszter ugyanakkor már szóvá tette, hogy Románia számára az Argentínából importált szója egymilliárd euró költséget jelent.
A magyar gazdálkodók számára azonban sokkal fontosabb, hogy valószínűleg az európai engedélyezés végső stádiumában van a kukoricabogár ellenálló hibridek ügye. Amikor ezt az EU-ban engedélyezik majd, a magyar gazdálkodók is rögtön érdekeltté válnak a termelésében. Jelenleg ugyanis 4 milliárd forintot költenek vegyszeres növényvédelemre. Ezt takaríthatnák meg a szóban forgó növényekkel, miközben nem szennyeznék a környezetet - emelte ki az akadémikus.