Országgyűlési határozati javaslatot fogalmazott meg a parlament fenntartható fejlődés bizottsága annak érdekében, hogy Magyarország mentes maradhasson a genetikailag módosított szervezetektől (GMO). A határozat felkérné a hazai önkormányzatokat, hogy közigazgatási területeiken tiltsák meg a GMO-k agrárgazdasági alkalmazását. E lépéssel Magyarország ahhoz a horvát kezdeményezéshez csatlakozna, amely az Alpok-Adria együttműködés részeként a régiót GMO-mentessé tenné. A javaslatról ma tárgyal az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Szakértők szerint ugyanakkor önkormányzati szinten nálunk nem lehet tiltó rendelkezéseket hozni, mivel a GMO-használatot uniós és hazai jogszabályok határozzák meg. Emellett az Európai Bíróságon (EB) már 2005-ben született egy precedensértékűnek tartott ítélet, amely nem tett lehetővé az unión belül a GMO-k regionális tiltását. Az EB előtt az osztrák kormány vesztett az Európai Bizottsággal szemben, amikor Felső-Ausztriát GMO-mentessé kívánta tenni.

Felkéri az Országgyűlés a magyarországi területi önkormányzatokat, hogy közigazgatási területükön a GMO-k agrárgazdasági alkalmazását tiltsák meg – áll abban a határozati javaslatban, amelyet a parlament fenntartható fejlődés bizottsága fogalmazott meg. A testület önálló indítványáról ma tárgyal a mezőgazdasági bizottság. A határozati javaslat elfogadásával Magyarország ahhoz a horvát kezdeményezéshez csatlakozna, amely az Alpok-Adria együttműködés részeként a régiót GMO mentessé tenné és megtiltaná a „szennyezett” növények termelését. A horvát megyék GMO-mentessé nyilvánítása már az elmúlt év végén befejeződött azzal, hogy az ottani önkormányzataik ezt kinyilvánították és közigazgatási határozatba foglalták – derül ki a javaslat indoklásából.
A fenntartható fejlődés bizottsága szerint a horvát törekvések a „legmesszebbmenően” egybeesnek Magyarország ez irányú elképzeléseivel, azokat tovább erősítik és teljesebbé teszik. A javaslatból kiderül: a horvát kezdeményezés célja a GMO-mentes növénytermelés, állattenyésztés, élelmiszer-előállítás és biológiai sokféleség megőrzése. Kölcsönös belföldi gazdasági előnyök várhatók az egészségmegőrzésben és az idegenforgalomban, illetve kedvezőbb exportlehetőségek nyílhatnak a vetőmagok, a termények és a feldolgozott élelmiszerek értékesítésében – állapítja meg a bizottság.
Hazai ágazati szakértők szerint ugyanakkor nálunk nem lehet önkormányzati szinten tiltó rendelkezéseket hozni, mivel a GMO használatot hazai és uniós jogszabályok határozzák meg. Magyarországon lépett hatályba a világon legszigorúbbnak tartott úgynevezett koegzisztencia törvény, amely a GMO-k köztermesztési lehetőségeit rögzíti. E törvényt sem lehet azonban a gyakorlatban alkalmazni, mivel a parlament már korábban köztermesztési moratóriumot léptetett életbe a molyrezisztenciát kiváltó, MON810-es gént tartalmazó kukoricafajtákra, amelyek használatát az Európai Bizottság uniós szinten több mint tíz éve engedélyezte. (A tavaly jóváhagyott, Amflora elnevezésű BASF ipari burgonya ügyében pedig az előző kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert megítélése szerint Brüsszel az engedélyezés előtt nem mérte fel kellőképpen a környezeti és egyéb hatásokat).
Mint ismert, az alkotmányozás kapcsán a közelmúltban az is felmerült, hogy Magyarországot a készülő alaptörvény nyilvánítsa ténylegesen GMO mentes területté. A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban e megoldásról végül letett, mert – állították jogi szakértők – a hazai szabályozás még alkotmányszinten sem lehet ellentétes az EU-s előírásokkal, amelyek viszont a GMO-k használatát nem zárják ki. Ezért az alkotmányozás kapcsán az állampolgároknak kiküldött kormányzati kérdőívben már a következő kérdés szerepelt: „Vannak, akik azt javasolják, hogy Magyarország új alkotmánya védje a Kárpát-medence természeti sokféleségét, a csak itt honos állat- és növényfajokat, a hungarikumokat. Ön mit gondol?” Így az alkotmányozás napirendjéről a konkrét GMO tiltás lekerült.
Ugyanakkor már korábban született egy precedensértékűnek tartott uniós ítélet arról, hogy regionális szinten nem lehet bevezetni teljes GMO stopot az EU-n belül – mutatnak rá a horvát kezdeményezés kapcsán szakértők. Az osztrák kormány még 2003-ban kívánt életbe léptetni olyan szabályozást, amely Felső-Ausztriából minden GMO-t kizárt volna. Az Európai Bizottság viszont nem látott olyan – tudományos – körülményt, amely a GMO-mentes zóna kialakítását indokolta volna, ezért az osztrák kérés végrehajtását nem engedélyezte. Bécs ezután az Európai Bírósághoz fordult, amely azonban a panaszt és a fellebbezést is elutasította.