Ezer pollenből legfeljebb egy volt fertőzött a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) szennyezettnek talált kukoricavetőmag-tételekben, ezért lehetett 400 méterről 40-re csökkenteni azt az izolációs távolságot, amelyen belül megsemmisítési határozatokat kellett kiadnia a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH). A szervezet tájékoztatása szerint értelmezési kérdésről volt szó, mivel a változtatás jogszabály-módosítást nem igényelt. Korábban 8,5-9 ezer hektárnyi növényállomány megsemmisítése merült fel, de e terület mára jelentősen, 4706 hektárra csökkent az izolációs távolság szűkítése miatt. A GMO-szennyezettséggel közvetlenül érintett termőföldek nagysága – közölte az agromonitor.hu-val a hivatal – most 4263 hektárt, az izolációsoké 443 hektárt tesz ki. A GMO-szennyezettnek talált legtöbb tábla – 1287 hektár – Baranya megyében található, míg például Fejérben 694, Somogyban 528, Hajdú-Biharban 525 hektáros az ilyen terület. Nógrád, Vas, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyáltalán nem volt szennyezett kukoricatábla. Ugyanakkor a közelmúltig a megsemmisítések mintegy 555 hektáron még nem történtek meg: a 4706 hektáros teljes területből a közvetlenül érintetteken eddig 3953, az izolációs földeken 198 hektáron irtották ki a kukoricaállományokat a termelők.

Mára mindenhol elvégezte az MgSzH a 40 méteres izolációs távolságon belül eső területek felmérését és kiadta a megsemmisítési határozatokat is – tájékoztatta az agromonitor.hu-t a hivatal sajtóirodája. Az izolációsnak tekintett távolság 400 méterről csökkent 40-re, vagyis a biztonsági zóna a tizedére szűkült. Az MgSzH szerint a változtatásokhoz nem volt szükség jogszabályi módosításokra.
A területszűkítést az tette lehetővé, hogy a 400 méteres izolációs távolságot a 100 százalékban GMO-s fajtáknál kell alkalmazni, miközben az idén GMO-s talált kukoricáknál a szennyezettsége mértéke legfeljebb egy ezreléket tett ki. Így a GMO-s pollen koncentrációja minimális volt, vagyis a virágpor nem tud nagy távolságokra eljutni. Ezerből maximum egy GMO-s növénynek lehet szennyezett pollenje, a többi saját öntermékenyítő képessége pedig elegendő védelmet nyújt saját maga számára más idegen pollennel szemben. A fentieken túl a domborzati helyzet, a fasorok megléte és az időbeli izoláció már korábban is olyan tényezőként szerepelt, amely csökkentette az izolációs távolságot.
A korábbi nyilatkozatok szerint az MgSzH-nak 8,5-9 ezer hektárra kellett kiadnia megsemmisítési határozatokat, de e terület az izolációs zóna csökkentése miatt mára jelentősen zsugorodott. A hivatal legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a GMO-ügyben érintett teljes kukoricaterület nagysága 4706 hektárt tesz ki, amelyből a közvetlenül szennyezettnek minősített táblák 4263, az izolációs sávba esők pedig 443 hektárral részesednek. A 4263 hektáros, közvetlenül szennyezettnek talált termőföldekből 1287,59 hektár Baranya, 694,3 Fejér, 528,42 Somogy, 525,85 Hajdú-Bihar, 342,7 Pest, 241,22 Zala, 177,01 Jász-Nagykun-Szolnok, 110,39 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 108,17 Tolna, 74,31 Komárom-Esztergom, 67,61 Bács-Kiskun, 60,21 Győr-Moson-Sopron, 36,80 Békés, 8,34 Csongrád, 0,16 Veszprém megyében található. Nógrád, Vas, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem volt szennyezett terület.
Ugyanakkor a kiadott MgSzH határozatok ellenére mintegy 555 hektáron mostanáig sem semmisítették meg a növényállományokat a termelők – derül ki a hivatal adataiból. Az agromonitor.hu információ szerint ennek hátterében részben az áll, hogy a gazdálkodók – főleg az izolációs távolságon belül – a kukoricát vonakodtak kitárcsázni, illetve a hivatali határozatok sok helyütt eleve jogértelmezési nehézségeket okoztak Az MgSzH mindenesetre – közölte a sajtóiroda – az idei vizsgálatokkal két cég három kukoricafajtájánál mutatott ki GMO-szennyezettséget: a Monsanto Hungária Kft. DKC 5276-os és DKC 3511-es, illetve a Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. PR 37P85-ös fajtája volt érintett. Bár a társaságok vitatják és megkérdőjelezik az ellenőrzési eredményeket, kártalanítják az érintett termelőket.