A tudósok nem lehetnek multinacionális tőkéscsoportok marketingmunkásai – hangoztatta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) mezőgazdasági szerepéről rendezett vitafórumon. Györgyey János, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület (BZBE) titkára ugyanakkor visszautasította, hogy a magyar tudósok marketingmunkát végeznének.

A 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) fórumán a tudomány, az agrárkormányzat és a gazdaszervezetek képviselői vettek részt, de a magyar tudomány GMO- t támogató képviselői közül többen nem fogadták el a meghívást. Így például Dudits Dénes, Balázs Ervin és Bedő Zoltán akadémikusok nem jöttek el a rendezvényre.
A GMO-kérdés tisztázásáért több tudományterületnek kell együttműködnie, ezt nem sajátíthatja ki egyetlen szakma sem – állította a VM közleménye szerint Ángyán József. A téma a környezetvédelemhez, a táplálkozástudományhoz, a közgazdasághoz és az agrártudományokhoz egyaránt kötődik. Az államtitkár egyúttal a tudósok erkölcsi felelősségére hívta fel a figyelmet. Megítélése szerint a közpénzekből a közjót kell szolgálni, így a tudósok nem lehetnek multinacionális tőkéscsoportok marketingmunkásai.
Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület titkára ugyanakkor visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amelyet a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják.
A Nemzeti Vidékstratégia célja az élhető, megújítható környezet megteremtése, a jó minőségű, tiszta, biztonságos magyar élelmiszer sokaknak munkát adó előállítása, és ez nem engedi meg a GMO-k használatát – hangsúlyozta a VM államtitkára. Hozzátette: nem a termékek mennyisége, hanem a minősége a fontos. Nem véletlenül került be az új alaptörvénybe a GMO mentes mezőgazdaság támogatása – hangoztatta Ángyán József.
Az államtitkár szerint az első generációs GMO-növények két dolgot tudnak: minden sejtjük mérget termel vagy tűrik a gyomirtó szereket. Leszögezte: minden más, amiről forgalmazóik beszélnek, puszta ígéret. A GMO mentesség – tette hozzá - nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági ügy. Magyarország számára piaci versenyelőnyt jelent a tiszta, génmanipulációtól mentes vetőmagtermesztés és mezőgazdaság. A kormány eltökélt szándéka, hogy megtisztítja az élelmiszerpiacot is, hiszen a fogyasztók közel 90 százaléka elutasítja a GMO-s termékeket – mutatott rá.
A kormány a világon jelenleg termesztett, első generációs GM növények ellen, de a tudomány mellett van – fogalmazott Ángyán József. Hozzátette: a magyar nemzeti kincs komoly részét képező génbankokat majdnem idegen kezekre játszották, de ezt sikerült megakadályozni. Újra kell építeni saját mezőgazdaságunkat, hagyományos rendszereinket, visszaszerezni és erősen őrizni génbankjainkat. Nem szabad a másutt már elavult, káros, idegen rendszereket átvenni, amelyek a háttérében mindig erős tőkeérdekek állnak – hangoztatta az államtitkár.
Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke kijelentette: Magyarországnak nem érdeke versenyezni az GMO-s, olcsó tömegtermékekkel, nekünk nem kell a dél-amerikai kukoricára épített állattenyésztés. Az elnök megítélése szerint biztonságos, egészséges élelmiszertermelésre van szükségünk.
Darvas Béla az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója szerint a környezettudományi, egészségügyi vagy közgazdasági érvek rendszere önmagában nem vezethet a GMO-s termékek betiltásához. A konkrét esetekről kell tudományos véleményt formálni, a tiltáshoz komolyan megalapozott új tudományos érvek kellenek. Ilyennel állt elő kutatócsoportja a Mon810 génmódosított kukorica környezetkárosító hatásáról – tette hozzá a tudományos tanácsadó.
Bardócz Zsuzsanna, a VM főtanácsosa arról beszélt, hogy a genetikailag módosított szervezetek komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelentenek. Beszámolt arról is, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem. A magyar példa nyomán már tíz tagállamban van moratórium GM növények termesztésére – hangzott el a VM közleménye szerint.