Ugyanaz az uniós ellenőrzési eljárás vonatkozzon a géntechnológiai beavatkozásokkal módosított (GM) és a hagyományos nemesítésű növényfajtákra – szorgalmazza nyilvános közös állásfoglalásában negyvenegy svéd tudós. Szerintük a géntechnológiát érintő, szűklátókörű európai törvényeket sürgősen módosítani kell, mert gátolják a közpénzekből finanszírozott növénykutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Úgy ítélik meg: ma már nincs semmiféle tudományos bizonytalanság abban a kérdésben, hogy a GM növények nagyobb kockázatot jelentenek-e a fogyasztók és a környezet számára, mint a hagyományos nemesítésűek. Miközben a génmanipulációs változtatások – teszik hozzá - könnyebben kontrollálhatók, a mai uniós törvények csak a GM növények szigorú ellenőrzését rendelik el, míg a hagyományos nemesítésű fajták kontroll nélkül kibocsáthatók. A jelenlegi szabályozás megakadályozza azt is, hogy a gazdálkodók olyan vetőmagok között válogathassanak, amelyeket a legjobb energia- és vízgazdálkodású, illetve a legkevesebb vegyszert használó mezőgazdaság céljaira fejlesztettek ki. A svéd tudósok szerint a géntechnológia hozzájárulhatna az agrárgazdaság fenntartható fejlődéséhez, és szerepet játszhatna abban is, hogy az emberiség előtt álló nagy kihívásnak – a növekvő világnépesség élelmiszerellátási feladatának – eleget lehessen tenni. Ugyanakkor Magyarország a hivatalos kormányzati és politikai megnyilvánulások szerint továbbra is kitart a GMO-mentes státus fenntartása mellett. A svéd állásfoglalást Fórum című rovatunkban ismertetjük.

Sürgősen módosítani kell a genetikailag módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó, szűklátókörű európai szabályozást – állapították meg nyilvános állásfoglalásukban a svéd kutatók. A mai géntechnológia előírások ugyanis akadályozzák az alapkutatási eredmények felhasználását annak érdekében, hogy a mezőgazdasági és az erdészeti tevékenységek fenntarthatókká és környezetkímélőkké váljanak.
A kutatók szerint a mai rendelkezések nagyon szigorú ellenőrzést írnak elő a génmanipulációval kifejlesztett növényfajták termesztésére, miközben a hagyományos nemesítésűek mindenféle kontroll nélkül kibocsáthatók. Ugyanakkor – teszik hozzá - az adott növény tulajdonságaitól kell függnie annak, hogy ellenőrzésen kell-e átesnie, nem pedig attól, milyen technológiával állították elő. Ezért azt szorgalmazzák, hogy minden növényfajtára ugyanaz az ellenőrzési eljárás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy genetikai módosítással vagy a nélkül fejlesztették ki.
Ma már nincs semmiféle tudományos bizonytalanság abban a kérdésben, vajon a GM növények nagyobb kockázatot jelentenek-e a fogyasztók és a környezet számára, mint a hagyományos nemesítésűek – szögezi le az állásfoglalás. Az utóbbi időszakban a kockázatok tanulmányozására 500 független kutatócsoport az EU-tól 300 millió eurót kapott, az eredményeket összegző egyik uniós közlemény pedig arra a következtetésre jutott, hogy „a GM technológia önmagában nem veszélyesebb, mint a hagyományos nemesítés” és a génmanipulációval létrehozott változások könnyebben kontrollálhatók.
A kutatók szerint szükség van olyan növényekre, amelyek meghatározott tulajdonságaiban ellenőrzött változások történnek, hogy a megfelelő tudományos következtetéseket le lehessen vonni. Az ilyen növényeket sokkal pontosabban és gyorsabban lehet előállítani genetikai módosítással, mint hagyományos keresztezéssel. A svéd egyetemeken naponta több ezer GM növényt nevelnek és tanulmányoznak – derül ki az állásfoglalásból.
A cél az, hogy a világ gazdálkodói olyan vetőmagok között válogathassanak, amelyeket a lehető legjobb energia- és vízgazdálkodású és legkevesebb vegyszert használó mezőgazdaság és erdőgazdálkodás céljára fejlesztettek ki, de a genetikai módosításra vonatkozó jelenlegi törvények ezt meggátolják – húzzák alá a kutatók. Ugyanakkor – teszik hozzá - az emberiség előtt álló egyik „nagy kihívás” az is, hogy elegendő élelmet, fűtő- és üzemanyagot és tiszta vizet lehessen biztosítani a növekvő népesség számára, illetve környezetvédelmi és gazdasági szempontból fenntartható mezőgazdasági és erdészeti módszereket lehessen alkalmazni. Ebben a tanulmány szerint nagy szerep hárulhat a géntechnológiára, ha a mai jelenlegi törvények módosításával a tudományos és a gyakorlati alkalmazási mozgástér bővülne.
Magyarország ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy az eddigi kivívott GMO-mentes státust meg kell őrizni. Ebben nincs vita a parlamenti pártok között sem. Továbbra is köztermesztési moratórium van érvényben az unióban engedélyezett, MON810-es módosított gént tartalmazó kukorica-hibridekre, illetve az Amflora elnevezésű ipari burgonyára, amely miatt a kormány tavaly az Európai Bizottságot be is perelte. A parlament a közelmúltban fogadott el határozatot arról, hogy Magyarország csatlakozik a GMO-mentes térségi státusra fenntartására törekvő, horvát kezdeményezésű Alpok-Adria régióhoz is. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pedig tavasszal kampányt indított a GMO-szennyezett vetőmagvak kiszűrésére, és a máig vitatott eredmények alapján több ezer hektárnyi növényállomány utólagos kitárcsázását rendelte el.