Mindössze 41 termelő nyújtott be állami kárfedező juttatás iránti igényt a november 4-i határidőig a kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz amiatt, hogy az idén kárt szenvedett a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok felhasználása nyomán – közölte az agromonitor.hu-val a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). A hivatal összesen 4917 hektár kukorica- és szójavetés megsemmisítését rendelte el, de a beadott kárigények csak 266,44 hektárra szólnak, és ez a teljes érintett terület 6 százalékát teszi ki. A kormány a kártérítésekre eredetileg 4 milliárd forintot különített el, de végül – a 360 ezer forintos megállapított hektáronkénti összeget alapul véve – csak mintegy 96 millió forintot kell folyósítania. Ennek oka, hogy az érintett gazdálkodók zömét a forgalmazók – a Monsanto és a Pioneer – időközben kártalanították. Az állam ugyanakkor végeredményben semmit sem akar fizetni, mivel a két cégen – a Magyar Agrárkamara közreműködésével - a ténylegesen beérkezett kárigényeket is be akarja hajtani. Nem kizárt viszont, hogy később az állammal szemben kártérítési perek indulnak: a Pioneer például a vitatott megsemmisítési MgSzH-határozatok érvénytelenítése érdekében már korábban bírósághoz fordult, az ügy tárgyalása pedig január végén kezdődik meg. A Monsanto tavasszal a megsemmisítési MgSzH-határozatok végrehajtásának felfüggesztésére nyújtott be bírósági keresetet, ezt azonban később visszavonta.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) októberi rendelete szerint a GMO-szennyezés miatt károsult gazdálkodók november 4-ig nyújthatták be állami kárfedező juttatás iránti igényeiket a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságaihoz. A kérelmeket az MgSzH november 11-ig összesítette, illetve továbbította a VM-hez. Mint ismert, a hivatal tavasszal számos helyen rendelte el a növényállományok vetés utáni, utólagos megsemmisítését, mert saját vizsgálatai szerint egyes felhasznált vetőmagok GMO-szennyezettek voltak.
A hivatal mostani kimutatásaiból kiderül, hogy mindössze 41 termelő élt az állami kártérítési lehetőséggel, holott a károsult gazdák száma jóval nagyobb volt. A benyújtott kárfedező igények csak 266,44 hektárra vonatkoznak, miközben az MgSzH statisztikái szerint a GMO-szennyezéssel összefüggésbe hozott terület 4917 hektárt tesz ki. Ebből a közvetlenül érintett földek 4484 hektárt, az úgynevezett izolációs távolságon belül esők pedig 433 hektárt képviselnek. A közvetlenül érintett területekből a kukorica 4674, a szója 243 hektárral részesedik. (Mint ismert, az MgSzH eleinte jóval nagyobb, 8-8,5 ezer hektáros összterületet mutatott ki, később azonban a kukoricánál a 400 méteres pufferzónát a tizedére, 40 méterre mérsékelte, így a GMO-szennyezéssel érintett terület jelentősen csökkent).
A kormány a kármérséklésekre 4 milliárd forintot különített el, egy hektárra pedig 360 ezer forintot állapított meg. Összesen azonban jóval kevesebbet kell fizetnie, mivel a 266,44 hektáros bejelentett területre csak 96 millió forint jut. A szabályozás lényege, hogy a kifizetésekhez a Magyar Agrárkamarának (MA) a termelőkkel november 25-ig úgynevezett engedményezési szerződést kell kötnie. Az MA ezekről december elsejéig a VM számára tételes elszámolást készít, amely alapján a kárfedező juttatást a tárca legkésőbb december 10-ig folyósítja.
Az előírt szerződések arról szólnak, hogy a gazdálkodók kárigényüket az agrárkamarára engedményezik, amely aztán követelésérvényesítőként lép fel az érintett vetőmag-forgalmazókkal szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az állam a kártérítésekben csak átmenetileg kíván szerepet vállalni, mivel azokat végeredményben be akarja hajtani a károkozással összefüggésbe hozott cégeken. A gazdálkodók állami kártalanításra akkor számíthatnak, ha a károsult területek beazonosításában és megsemmisítésében az MgSzH-val együttműködtek, illetve felmerült kárigényükről nem mondtak le. Nem kaphatnak viszont állami kompenzációt azok, akik kárkövetelésüket időközben más úton érvényesítették, vagyis azt másra „engedményezték” át. Ilyen helyzetnek számít, ha a vetőmag-forgalmazó vállalatokkal kártalanítási megállapodásokat kötöttek, mivel ekkor a cégek közvetlenül kompenzálják a termelők kárait.
Az MgSzH-nak nincs információja arról, hogy a kármérséklésből a GMO-szennyezéssel érintett területek bármelyike is kimaradna – közölte az agromonitor.hu-val a hivatal. Ebből viszont az következik, hogy a 41 termelőn kívül a károsultak a vetőmag-fogalmazókkal – a Monsantoval és a Pioneerral - a kártalanításról megegyeztek. Információink szerint a Monsanto a gazdálkodóknak 10-12 millió, a Pioneer mintegy 1,5 millió dollárnak megfelelő összeget fizet, és az egy hektárra eső juttatás több esetben meghaladja a 360 ezer forintos állami mértéket is. A Pioneer például a károkat az október második felében érvényes kukoricapiaci árak alapján ellentételezi, és 9-11 tonnás hektáronkénti elmaradt hozamokat vesz figyelembe. Így – a 42-45 ezer forintos jelenlegi tonnánkénti kukoricaárakból kiindulva – a kifizetések a 360 ezer forintos állami összegnél nagyobbak lehetnek.
Ugyanakkor a GMO-viták a mostani kártalanításokkal nem fejeződnek be, mivel a Pioneer továbbra is fenntartja azokat a bírósági kereseteit, amelyeket a megalapozatlannak és ellentmondásosnak tartott MgSzH-s megsemmisítési határozatok miatt nyújtott be. A cég nem fogadja el a hivatal vizsgálati eredményeit, mert saját akkreditált laboratóriumi ellenőrzései a kifogásolt vetőmagtételekben GMO-tartalmat nem mutattak ki. A Pioneer bírósági kereseteiben – amelyek tárgyalása január végén kezdődik meg - az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését kéri. Mint ismert, korábban a tavaszi GMO-s események nyomán a Monsanto is bírósághoz fordult, de a társaság nem az MgSzH-s határozatok érvénytelenítését, hanem végrehajtásuk felfüggesztését igyekezett elérni. Később azonban a társaság beadványát visszavonta, így a Monsantonak most nincs jogvitája az állammal.