Az évtized végén a jelenlegi 120 ezer helyett már 350 ezer hektáron termelhetnek egészséges, biztonságos és szermaradvány-mentes élelmiszert a gazdák a kormány tervei szerint – jelentette ki Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) politikai államtitkára az ökológiai gazdálkodási mozgalmak nemzetközi szövetségének (IFOAM) a magyar uniós elnökség keretében szervezett gödöllői tanácskozásán.

Magyarországon már 30 éve folyik ökológiai gazdálkodás – hangsúlyozta Ángyán. Ennek a gazdálkodási formának a legfőbb értéke, hogy a környezet terhelése nélkül állít elő biztonságos, egészséges és szermaradvány-mentes élelmiszert, és hozzásegít a hagyományos termelési módszerek megőrzéséhez – tette hozzá. A 10 évre kitekintő Nemzeti Vidékstratégiában foglalt célok szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont terület a jelenlegi 120 ezerről 2015-re 200 ezerre, az évtized végére pedig 350 ezerre emelkedik. Ugyanakkor genetikailag módosított szervezetet (GMO) tartalmazó élelmiszert tilos termelni, Magyarország GMO-mentességét az új alaptörvény is deklarálja – mutatott rá a VM államtitkára.
A GTMO-mentességen kívül a kedvező tényezők közé tartozik, hogy Magyarország kiváló természeti adottságokkal és magasan képzett szakemberekkel rendelkezik a bioélelmiszer néven is ismert élelmiszerfajták termeléséhez, és igen hatékony az ellenőrzés – állította előadásában Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az ágazat lendületes felfutását mutatja, hogy 1999-ben csupán 35 ezer hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást, azóta viszont megsokszorozódott a termelésbe bevont terület nagysága. Ugyanakkor az állami szabályozás még mindig túl bonyolult, ami gyakran elveszi a gazdálkodók kedvét a biogazdálkodástól – mondta Roszik Péter. További probléma, hogy alacsony a feldolgozottság aránya, miközben az export aránya kiemelkedően magas, 80 százalékos – tette hozzá.
A formálódó vidékstratégia reményei szerint a középpontba helyezi majd az ökológiai gazdálkodás fejlesztését. Ennek a mezőgazdasági termelési formának nagy hagyományai vannak Magyarországon, például a biotechnológia fogalma is magyar eredetű, Ereky Károly alkotta meg 1919-ben. Szerinte nem az olcsó élelmiszer termelésére kell törekedni, mert az csak a természeti erőforrások feléléséhez vezet, hanem a  biogazdálkodást kell fejleszteni.
Az IFOAM adatai szerint a legtöbb országban a gazdálkodásba bevont terület és a biotermékek piaca egyaránt növekszik. A legutóbbi, 2009-es adatok szerint a huszonheteknél összesen 260 ezer gazdálkodó folytatott ökológiai termelést mintegy 8,3 millió hektáron, ami a teljes termőterület 4,7 százaléka – írja az MTI.