Ígéretes növekedést mutatott az elmúlt években a vegyszermentes biotermények piaca az Egyesült Királyságban, ám a fellendülés az élelmiszerárak emelkedése miatt megtorpant, sok termesztő inkább a nagyáruházak igényire figyel idézték a Guardian cikkét a Kossuth Rádió Kihívás című műsorában. Bár több helyütt lekerültek a polcokról a biotermékek, az érdeklődés mégis folyamatos, sőt, divat lett az erkélyeken is zöldséget termelni.

Míg a statisztikai adatok szerint a gazdasági válság miatt Nagy-Britanniában csökken a bioélelmiszerek termelése, a Kossuth Rádió londoni tudósítójának tapasztalatai szerint egyre-másra nyílnak az egészséges alternatívát kínáló bioboltok. Ráadásul valóságos divat lett az angolok körében a zöldségtermesztés. A piacon rengeteg olyan fajta vetőmag, illetve palánta kapható, amely egy nagyobb cserépben, akár egy erkélyen vagy ablakban megterem. Akinek csak ennyi jut, az is legalább a salátájára saját termésű bazsalikomot szórhat. Akinek pici udvara vagy hobbikertje van, az is paradicsomot, zöldséget kezdett termelni, a hobbikertekért pedig valóságos küzdelem folyik.
Ha ezek a házilag termesztett élelmiszerek a szigorú szabályok és előírások szerint nem is tekinthetők bioélelmiszernek, sokmillió, a fagyasztott félkész termékeken felnőtt brit ezeken érzi meg, micsoda különbség lehet a saját termesztésű, frissen leszedett alapanyagok és a hetekig hűtőházakban tárolt zöldségek és gyümölcsök között.
Divat, sikk lett kertészkedni, igaz azonban az is, hogy a nagybani termelők kezdenek elfordulni a biotermesztéstől. Ugyan a biotermékek összességükben csak elenyészően kis százalékát tették és teszik ki az összes élelmiszertermelésnek, ám most ez a kis százalék is zsugorodni kezdett. Hogy ennek a szigorú szabályozás, vagy a válság miatt árérzékenyebbé váló fogyasztó az oka, nem tudni. Mindenestre a Guardian című napilap aggasztó adatokat tett közzé. A brit környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium hivatalos statisztikái arról tanúskodnak, hogy 2007 óta kétharmadával csökkent a biotermesztésre használt mezőgazdasági terület. Tavaly 6 százalékkal esett a biotermékek árusításából befolyt összeg, pedig az élelmiszerárak növekedtek.  Folyamatosan csökken a bioélelmiszerekre előírt szabályok szerint nevelt baromfiak száma és az értékesítésükből befolyt összeg is. Mindez azt a benyomást erősíti, hogy a termesztők elfordultak a bioélelmiszerektől, mert nem éri meg azzal foglalkozniuk.
Az aggasztó statisztikák közzététele után azonban több bioélelmiszer-termesztő gazda is úgy nyilatkozott: ők továbbra is kitartanak a „bio” mellett, mert szerintük a fogyasztók igenis keresik ezeket az árukat, a zöldebb termesztési módszerek révén pedig csökkenteni tudták költségeiket. Növényvédő szerekre és gyomirtókra például nem költenek, az állatokat pedig fűvel, és nem táppal etetik. Sok termelő ráadásul közvetlenül a piacokon, vagy más módszerekkel értékesíti biotermékeit, kikerülve a nagy szupermarketek hálózatait.
Sokan a kormányzati szubvenciók csökkenésének tulajdonítják a biotermelés hanyatlását, mások annak, hogy a mindenáron költségcsökkentő szupermarketek levették polcaikról a kissé drágább biotermékeket. Miközben a tömeges hanyatlás nem tagadható, a specializált biotermékeknek még mindig helye és üzleti sikere van az egyre tudatosabbá váló brit vásárlók körében.
Miután a szupermarketek polcairól lekerültek a biotermékek, fellendült az úgynevezett dobozos rendszer: házhoz szállítják a megrendelt élelmiszert. Ehhez hasonló kezdeményezések Magyarországon is vannak – mondta a műsorban Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. ügyvezetője egyúttal bírálta az elmúlt nyolc év politikáját, amely szerinte a felszínen ugyan támogatta az ökológiai gazdálkodást, a részletszabályozás azonban mindenkinek elvette a kedvét. Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol az elmúlt években csökkent a bioterületek aránya, pedig szakmai, természeti adottságaink kiválóak – jegyezte meg. Hozzátette: az emberek felismerték, hogy az egészségüket vásárolják meg a biotermékekkel.
Az ökotermékek 50-100 százalékkal kerülnek többe, mint a hagyományos élelmiszerek – mondta Czeller Gábor biogazdálkodó, a Biokultúra Szövetség elnöke. Kifejtette: ennek az az oka, hogy nem használnak vegyszert, így sokkal nagyobb a termesztési kockázat. A biogazdálkodás kiszolgáltatott a természetnek, a kártevőknek, ráadásul sokkal kevesebb mennyiségű termésre lehet számítani egy adott területen a hagyományos, vegyszert is használó gazdálkodáshoz képest – magyarázta.