Nálam nem került le a napirendről a borzárjegy újbóli bevezetésének gondolata – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke, aki viszont egyelőre visszavonta a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványát. A lépést azzal indokolta, hogy a 2003-ban megszüntetett zárjegy ismételt alkalmazását a kormány nem támogatta. A piaci szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) pedig – derül ki a szervezet agromonitor.hu-hoz eljuttatott állásfoglalásából - a zárhegy újbóli bevezetését egyenesen károsnak tartotta volna. A HNT szerint ugyanis korábban sem töltötte be a neki szánt szerepet, illetve költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Font Sándor indoklásával szemben - szögezi a nemzeti tanács - szó sincs hamisítás elleni védelemről, így a zárjegy alkalmatlan e - tévesen neki szánt - feladat ellátására. A HNT helyette - osztrák mintára – a minőségtanúsító jegy bevezetését,  a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hatékonyabb együttműködését és a hivatalos belföldi forgalmazási KSH-statisztika újbóli bevezetését javasolja. A HNT állásfoglalását Fórum című rovatunkban közöljük.

Azért vontam vissza a borzárjegy újbóli bevezetésére vonatkozó módosító javaslatot, mert a kormány úgy foglalt állást, hogy egyelőre nem támogatja – jelentette ki Font Sándor. Ugyanakkor hozzátette: nála egyáltalán nem került le a napirendről az ügy. Magyarországon kívül jelenleg nincs olyan európai uniós ország, ahol a borágazatban borzárjegyet vagy minőségi tanúsítványt ne alkalmaznának – állapította meg.
Font Sándor módosító javaslata szerint a zárjegyet a kannás és a palackos kiszerelésű boroknál kellett volna ismételten alkalmazni. Erre – indokolta a javaslatot az elnök - azért lenne szükség, mert vámhatósági adatok szerint 2003-2009 között 36 százalékkal csökkent a kereskedelmi forgalomba hozott, „látható” bormennyiség, miközben a termelés nem esett vissza. Mint ismert, a borzárjegyet még a Medgyessy-kormány törölte el 2003. január elsejétől.
A statisztikák arra utalnak, hogy a forgalmazott borok jelentős részét számla nélkül értékesítik, és ezt a borzárjegy újbóli bevezetésével lehetne megakadályozni – közölte Font Sándor. Leszögezte: nem az egyébként is „nulla mértékű” jövedéki adó, hanem a költségvetési áfabevétel egy része esik ki, miközben ma az a kérdés, hogy „rendezni kell a költségvetés stabilitását”.
A zárjegy újbóli alkalmazásával nem értett egyet több borvidéki fideszes országgyűlési képviselő sem. A HNT pedig – derül ki a szervezet agromonitor.hu-nak eljuttatott állásfoglalásából - több borvidék határozott kezdeményezésére elzárkózik minden olyan javaslat támogatásától, amely a tisztességes termelők adminisztraív terheinek további növelése révén kíván megoldást találni a borellenőrzés problémáira.
Szó sincs a hamisítás ellen védelemről – szögezi le a zárjegyvita kapcsán a HNT. A szervezet szerint az intézkedés feleslegesen növelné a borászatok adminisztratív terheit, és ez ellentétes lenne a korábban megfogalmazott kormányzati célokkal. A zárjegy bevezetésével a borászati vállalkozások döntő többségét adó kisvállakozások vélhetően inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenének. A szalagzárjegy ára 3-7 forint plusz ÁFA, és ezen felül a felhelyezés és a nyilvántartás is jelentősen növelné a palackonkénti költségeket. A termékek ezt az árnövekmény már nem bírnák el – húzza alá a HNT.