Hatalmas mennyiségű olasz import bor érkezett az országba, ami lenyomta a szőlő és a bor felvásárlási árát is. Hiába volt 2011-ben kevesebb, de jobb minőségű a termés és a bor is, a termelők, pincészetek nem tudják érvényesíteni az árakban, miközben folyamatosan csökken a hazai szőlőtermő terület is.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a szakmai ellenállás és a kormány elutasítása miatt visszavonta a borzárjegy újbóli bevezetésére tett módosító javaslatát – írja a Népszava. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a neki szánt szerepet és a költségei, a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. A borász szakma egyöntetű véleménye szerint a borzárjegy bevezetése egyenesen káros lenne az ágazat számára.
Az első félévben mintegy 530 ezer hektoliter olasz import bor érkezett hivatalosan Magyarországra. A hazai pincékben az idei kisebb termés és az évek óta csökkenő szőlőterületek miatt 2011-ben csak két és fél millió hektóliter bor került a hordókba, palackokba. Különösen a vörös boroknak kedvezett az idei év időjárása. A jelentős, piaczavaró mennyiségű import bor miatt nyomottak maradtak a szőlő felvásárlási árak és hiába a kisebb, de jó minőségű bor, a nagy áruházláncoknál a termelők, és a pincészetek ezt nem tudják érvényesíteni az árakban – közölte a lappal Horváth Csaba, a HNT főtitkára. A szakember megjegyezte: előfordul, hogy az olcsó olasz borokat egyes termelők a saját címkéjükkel dobják piacra. Fel kell(ene) ugyan tüntetni, ha az unióból származó borral házasították a magyar nedűt, de ez olykor elmarad. A magyar borkivitel az elmúlt években számottevően nem növekedett. A hagyományos piacok, Lengyelország, Szlovákia és Németország mellett a prémium kategóriával foglalkozó pincészetek megjelentek a brit, az amerikai, de még a kínai piacokon is.
Azt azonban tudomásul kell venni, hogy csak Franciaországban idén 50 millió hektoliter bor érik a hordókban. Óriási nyomást jelentenek a chilei, ausztrál, kaliforniai, sőt, az Új-Zéland-i borok. Bizonyos mozgástere lenne a kormányzatnak, mert a kereskedelmi ellenőrzés pillanatnyilag szinte egyáltalán nem működik, mert a borellenőrző hatóság a minőség vizsgálatra összpontosít – jegyezte meg Horváth Csaba. A jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani annak vizsgálatára, hogy a palackokban valóban az a bor található-e, mi a címkén szerepel. Ennek megállapításához nagy segítség a kötelezően vezetett pincekönyv ellenőrzése. Az olcsó olasz borok éppen azt a szegmenst "támadják" amelyen amúgy is óriási a verseny és a hazai termelők csak nagy erőfeszítésekkel képesek versenyben maradni. A prémium kategória nincs ennyire kitéve az import borok piaczavaró hatásának. Ez azonban egy viszonylag szűk kört jelent.
Az ágazat által befizetett és marketingre szánt összegekről a napokban tárgyalt a Parlament mezőgazdasági bizottsága mellett működő szőlő-bor albizottság. Az ülésen beszámoltatták az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatóját, mire költötték el a pénzt, de pontos számokat nem tudhattunk meg, ezzel szemben több kérdés is felmerült – tette hozzá a HNT főtitkára, Így például, hogy mit keres a boros programok között az 1. Egri Traktoros Gyorsulási és Szépségverseny és a XV. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál? Arányban van-e a IV. Pusztaottlakai Tepertőfesztivál keretében a borászatok bemutatására kifizetett 1,4 millió forint a Magyarország egyetlen nemzetközi borversenyére (VinAgora) adott 3 millió forintjával? Holott nagyon is ráférne a magyar bor népszerűsítésére a marketing itthon is, hiszen sajnos a hazai borfogyasztás az utóbbi időszakban visszaesett és most átlagosan évi 24 litert kortyolnak el a magyarok.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a szakmai ellenállás és a kormány elutasítása miatt visszavonta a borzárjegy újbóli bevezetésére tett módosító javaslatát. A HNT szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a neki szánt szerepet és a költségei, a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. A borász szakma egyöntetű véleménye szerint a borzárjegy bevezetése egyenesen káros lenne az ágazat számára.
A hazai szőlő és bortermelés amúgy is nehéz időket él át. Az egykori 93 ezer hektár helyett idén alig 65 ezer hektár szőlőültetvényről érkezett előzetes termésbecslés, de összességében sem lehet nagyobb a művelt terület 78-79 ezer hektárnál. Csupán az uniós csatlakozás óta majd' 10 ezer hektárral csökkent a hazai szőlőterület.
Ezek az adatok azért is elszomorítóak, mert eközben 191 ezer hektárnyi első osztályú, szőlőművelésre alkalmas területünk van, ahol csúcsborokat lehetne készíteni – említette Horváth Csaba. A szakember azt is gondnak nevezte, hogy ellentétben például a francia, olasz kistermelőkkel, a magyar kisborászatok nem fognak össze, nem alakítanak szövetkezeteket. Ezeknek a kis pincészeteknek csak ez jelenthetné a kiutat, hogy egyáltalán labdába rúghassanak akár a hazai, akár a nemzetközi piacon – hangsúlyozta a HNT főtitkára.