Mintegy 20 százalékkal ritkább a szív-és érrendszeri halálozás azok körében, akik a növényi flavonoidokat friss zöldség és gyümölcs formájában rendszeresen fogyasztják - derült ki egy közelmúltbeli tanulmányból. A növényekben, gyümölcsökben több ezer flavonoid lehet és a tudomány ezeknek még csak kis részét azonosította.

Életmódváltozásunk miatt fokozódik a káros anyagok bejutása a szervezetbe, fizikai edzetlenségünk pedig a szervezet közömbösítő és kiválasztó mechanizmusait csökkenti – hívja fel a figyelmet agromonitor.hu-nak készített elemzésében Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő. Olyan idegen káros vegyületekkel érintkezünk, amelyekre nincs megfelelő felkészülve a szervezetünk. A méregtelenítő mechanizmusok csökkenése salakanyagok felhalmozódásával jár. Ennek számos tünetével találkozunk a mindennapi életben. Ilyenek például a székrekedés, a felfúvódás, az ízületi- és izomfájdalom, az elhúzódó hurutos légúti betegségek, a fertőzés iránti fogékonyság növekedése vagy a szöveti vizenyők kialakulása. Az életmódfüggő betegségek járványszerű terjedésének okai között a szervezet védekezőképességének csökkenése szerepel. A természetgyógyászat szerint a szervezet mérgeződése, illetve a méregtelenítési funkció elégtelensége is vezethet a betegségek kialakulásához.

Nyelvünk egyértelműen azonosítani tudja a zsírt, de annak ízére ízlelőbimbóink egyénenként változó mértékben érzékenyek - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő portál. A Journal of Lipid Research című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány az első, amely igazolta a zsírt érzékelő receptorok létét.

A zsír az emberi szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, nem káros az egészségre, ugyanakkor a húsban szegény, szénhidrátokban pedig dús étkezés elhízást okoz – állítja kutatási adatokra és saját tapasztalataira alapozva Szakács József, aki filmet forgat az emberi szervezetről, amelyben kutatási eredményeken kívül részben saját, részben más emberek tapasztalatait ismerteti a táplálkozásról, elhízásról, fogyásról. Miközben a húsipar a válságon kívül azzal is küzd, hogy a fogyasztók tudatában a vöröshúsok és a zsír fogyasztása mint az „egészségtelen táplálkozás” szerepel, valamint masszívan él az a hiedelem, hogy a koleszterin „elakad” az érrendszerben, és érelmeszesedéshez, agyvérzéshez vezet, a korábban fitneszedzőként is dolgozó filmproducer cáfolja a magyar fogyasztóknál is általánosan elfogadott tételt. Bár a koleszterin valóban elakad – mondja Szakács –, de a betegségeknek nem a koleszterin az oka. Az alacsony fehérje- és C-vitamin-fogyasztásnak köszönhetően ugyanis a szervezet nem tud kollagént termelni, a fő baj tehát ez. Így az érfalak tönkremennek és megrepedeznek. A koleszterin ezeket a repedéseket tömi be. Régen a zöldségekben volt vitamin, ma szinte semmi nincs, és húst is alig eszünk. Ezért az első számú elhalálozási oknak ma az érrendszeri megbetegedések számítanak, noha régen az a betegség nem is létezett.

Éles vitákat váltott ki Új-Zélandon az az új élelmiszerbiztonsági törvénytervezet, amely szerint – állítják egyes szakértők - az ottani élelmiszertermelés “többé nem emberi jog, hanem kiváltság lesz”. Az új-zélandi kormány az új szabályozást azért kívánja életbe léptetni, hogy eleget tehessen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által támogatott Codex Alimentarius kötelezettségeinek. A változtatások mögött azonban valójában a kis- és a nagyüzemi élelmiszertermelés között harc húzódik meg, amely Magyarországon is egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül. Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő szerint a minőségi táplálkozáshoz szükséges alapanyagok beszerzése ma már egyre komolyabb nehézségeket okoz. A jelenlegi körülmények között a legjobb és legmegbízhatóbb megoldást az jelentheti, ha lehetőségeihez mérten mindenki maga próbálja meg előállítani ételalapanyagait – állítja.