Szlovákiába települhetnek át a hazai gabonapiaci áfa csalók, ha a kormány bevezeti a fordított mezőgazdasági áfa adózást – hívják fel a figyelmet gabonaágazati szakértők. Az új rendszerben az eladóknak az adókötelesen értékesített termények után nem kell áfát felszámolniuk, így a termékpálya köztes ügyleteinél adómegfizetési kötelezettség sem keletkezik, hanem ezt később a vevőnek – a végső felhasználónak – kell teljesítenie. A változtatások után ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy egyes piaci szereplők a Magyarországon megvett gabonát más tagállamokban – elsősorban a környező Szlovákiában - értékesítik, és a bruttó áron eladott termények után az áfát ott nem fizetik meg. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a fordított áfát a kormány mikor vezetheti be. A szabályozási változtatásokat az Európai Bizottságnak (EB) is engedélyeznie kell, de Magyarország eddig a módosítást csak informális úton kezdeményezte. Az elmúlt hetekben ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról is, hogy a kabinet az új rendszert mely mezőgazdasági termékekre terjesztené ki. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára szerint „száz százalék”, hogy a fordított áfa a gabona- és az olajosmag-piacon életbe lép, de a sertés- és a baromfiágazati szereplők „nem igazán” szeretnék, a zöldség-gyümölcs ágazatban pedig az unió ellenkezésére lehet számítani.

Romániából Magyarországra „helyezte át” tevékenyégét a gabonapiaci áfa csalók egy része, miután a szomszédos ország EU-engedéllyel fordított mezőgazdasági áfa adózást vezetett be – közölték az agromonitor.hu-val gabonaágazati szakértők. Így tovább nőtt a hazai piacon a visszaélések nagyságrendje, amely egyes becslések szerint éves szinten tízmilliárdos nagyságrendű lehet.  Innen pedig a feketézők elsősorban Szlovákiába állhatnak tovább, ha a kormány – miként a hivatalos nyilatkozatokban szerepel – az új rendszert nálunk is életbe lépteti. Mivel a fordított áfánál a termékpályák köztes ügyleteinél nincs adófelszámítási és –fizetési kötelezettség, a csalók a nálunk áfa mentesen megvett terményeket Szlovákiában adhatják el, a bruttó árból pedig az áfát ott nem fizetik majd meg – állítják szakértők.
Egyelőre ugyanakkor nem dőlt el, hogy az új rendszer pontosan mely mezőgazdasági termékekre terjedhet ki. Feldman Zsolt szerint száz százalék, hogy a szabályozási módosítás a gabonafélékre és az olajos növényekre életbe lép, de a többi ágazatban a piaci szereplőknek kell eldönteniük, akarják-e a változtatásokat. A sertés- és a baromfiszektor – tette hozzá – a fordított áfát „nem igazán” szeretné, mert ott olyan típusú adócsalások merülnek fel, amelyeket nem e módszerrel lehetne eredményesen visszaszorítani. A zöldség- és a gyümölcstermelők viszont akarnák a fordított áfát, de itt a helyettes államtitkár szerint az Európai Bizottság szólhat közbe. Az új szabályozás ugyanis a már említett köztes piaci ügyletekre vonatkozna, miközben a zöldségek és gyümölcsök jelentős része közvetlenül jut el a fogyasztókhoz. A zöldség-gyümölcs ágazati szereplőkkel ma folytatja az egyeztetéseket a VM – közölte Feldman Zsolt.
Ma nem tudni azt sem, hogy a szabályozási változtatások mikortól léphetnek életbe. Magyarország – mondta az agromonitor.hu-nak Czerván György, a VM államtitkára – a fordított áfa bevezetését egyelőre informálisan kezdeményezte Brüsszelben. Mint ismert, Románia a rendszert egyéves előkészület után vezethette be, de Feldman Zsolt szerint a mi esetünkben jóval rövidebb időre lehet számítani, mivel a szomszédos ország "kikövezte" az utat számunkra (is). Ugyanakkor a normál egyeztetések is néhány hónapot vagy akár félévet vehetnek igénybe, így a mezőgazdasági fordított áfa januártól nem léphet hatályba. A jövő nyáron induló új gabonaszezon idejére viszont a rendszer működőképes lehet – tette hozzá Feldman Zsolt.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint az új adózási forma a költségvetésnek havi 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhatna, de e számítás nem csak a gabonaféléket és az olajos növényeket foglalja magába, hanem az élő baromfit és sertést, illetve például a bontott baromfi- és sertéshúsokat is. A költségvetési hatást jelentősen befolyásolja, milyen termékkörre kapja meg Magyarország a derogációs kérelmet – szögezte le korábbi állásfoglalásában a miniszter.