Egyre több pék hagyja el a sütőipart, hogy külföldön vállaljon a hazainál jobban fizetett munkát – írja a Népszava. Az iparági szakemberek azt jósolják, hogy az önköltség növekedése miatt 2012-ben drágulni fog a kenyér, viszont folytatódhat az a tendencia, hogy az olcsóbb termékek iránti kereslet növekszik majd.

Tárt karokkal várják a jól képzett magyar pékeket Ausztriában, Németországban, de más európai országban is. A sütőipari szakemberek a hazai bérük többszöröséért dolgozhatnak a határon túl. Aki mégsem veszi a vándorbotot, az a nemzetközi nagyvállalatok hazai áruházláncaihoz igazol, ahol legalább biztosabb a bér, mint a kisebb pékségekben. Ez nem utolsó szempont, mert az ágazati szereplők szerint jövőre is sok vállalkozás mehet csődbe a költségek növekedése és az utóbbi 2-3 évben Magyarországon megjelent albán tulajdonú kis sütödék miatt. A becslések szerint 300 kisvállalkozás óriási versenyt jelent a ma még nagyjából ezer magyar cég számára, mert olcsóbban állítja elő a sütőipari termékeket, mint a magyar pékségek.
Nem kizárt, hogy ezek az albán pékségek azzal jutnak versenyelőnyhöz, hogy nem tartanak be minden munkaügyi és munkavédelmi előírást – mondta a lapnak Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke. A szövetség kezdeményezte az albán pékségek munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzését. A balkáni kis országból származó pékségek jelenleg már akkora konkurenciát jelentenek a magyar sütödék számára, mint a multicégek sütödéi. Az ágazatban is folytatódik a koncentráció, nagy cégeket vásárolnak föl a még jelentősebb vállalakozások.
A sütőipar idei árbevétele elérheti a 125 milliárd forintot, ami 6,5 százalékkal haladja meg a 2010-es forgalmat. Jövőre további növekedésre számítanak, de nem a fogyasztás, hanem az ár növekedése miatt. A kormány adó- és gazdaságpolitikája is nehézségeket okoz az ágazatnak, hiszen az átlagosan bruttó egy százalékos nyereségből nehéz lesz kigazdálkodni az utóbbi napokban még feljebb srófolt minimálbért, a dráguló energiát és üzemanyag árakat.
A kenyér árában nagyjából azonos részt képvisel a munkabér, az anyag és az egyéb – például energia-, szállítási – költség, valamint a liszt ára – tudta meg a Népszava Werli Józseftől, a szövetség szakmai főtitkárától. Ezek a költségek – a lisztár kivételével – mind növekedtek. Kurdi András megerősítette: az adalékanyagok szintén drágulnak a forint gyengülése miatt, hiszen többnyire importból származnak. A liszt is csak viszonylagosan olcsó, hiszen tavaly tavasszal kilóját még csak 42-52 forintért adták, majd őszre 100-110 forintra emelkedett az ára, ami mostanra 72-82 forintra mérséklődött.
Magyarországon évente megtermő, átlagosan 1,2 millió tonna kenyérgabonából 900-920 ezer tonna lisztet őrölnek a malmok – mondta Poór Zoltán a piacvezető PannonMill vezérigazgatója. A lisztárak a verseny miatt csökkentek, de ez a tendencia már nem tarthat sokáig, mert az már a malmok működőképességét is veszélyezteti. A PannonMill egyébként a 375-400 ezer tonnás termelésének 20-25 százalékát exportálja, ami még ellensúlyozza a drágább búza árát. Jövőre emelkednek a bérköltségeket, az energia árak, az áfa pedig 25-ről 27 százalékra nő. Így a mindössze egy-két százalékos profit komoly veszélybe kerül.
Az kenyérárakról a szakember viszont nem nyilatkozott, mert mint fogalmazott, a Gazdasági Versenyhivatal egyszer ezért már kartelleljárást indított a szövetség ellen. A lap információi szerint jelenleg régiónként változik a fehér- és félbarna kenyér ára, mégpedig kilónként 160 és 330 forint között mozog. (Az áruházláncokban a kenyér ára kilónként átlagosan 129 forint.) Jövőre ehhez képest tapasztalhatunk majd áremelkedést. Évente átlagosan 73 kiló kenyeret és 13 kiló péksüteményt fogyasztanak a magyarok átlagosan. A népszerűségi listát továbbra is a fehér és a félbarna kenyér vezeti. Ez a két termékcsoport adja a teljes forgalom 63-67 százalékát. A házi jellegű 18-22, a rozs és egyéb különlegesebb termék 18 százalékkal részesedik.
Kurdi András szövetségi elnök szerint az ágazat alkupozícióját erősen rontja, hogy mindenki egyedül igyekszik kialkudni az átadási árat. Így a kereskedelmi láncok jobb tárgyalási pozícióban vannak. Egyelőre csak álom a szövetkezés. Kurdi András úgy véli: 2012-ben átrendeződhet a piac, nagyon sok olyan cég tönkremehet, amelyik nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Azok a vállalkozások tudnak csak talpon maradni, amelyek a kínálatukban nagyobb szerepet szánnak a minőségi termékeknek, de egyúttal képesek a tömegtermelésre is.