Tavaly már 38 ezer tonnával haladta meg a sertésimport az exportot, miközben egymillió disznó tűnik el a feketekereskedelemben – állítja közleményében a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetsége (Húscéh). Az érdekvédelmi szervezet szerint az élelmiszer termékpályát stratégiai ágazatként kezelő átfogó kormányzati döntésekre lenne szükség a húsipar nehéz helyzetének megváltoztatásához – amelynek része lenne az élelmiszerek áfájának 10 százalékra történő csökkentése is –, és egyben azt is szeretné elérni, hogy beleegyezése nélkül ne kaphasson működési engedélyt egy üzem sem.

Ma Magyarországon a közgazdasági környezet bizonytalansága, a rövid távú kedvezőtlen irányú kilátások lehetetlenné teszik a hosszabb távú tervezést, és az átgondolt stratégia kialakítását a vállalkozások számára – áll a Húscéh Országos Sajtószolgálaton keresztül kiadott közleményében. A magyar húsipar nehéz helyzetben van, miután a nagy áruházláncokon keresztül tudja csak az árujának nagy részét értékesíteni, ez pedig rendkívül korlátozott lehetőséget ad a fejlődéshez. A verseny következménye pedig a nyomott, alacsony árszint. Minden feldolgozó működésének legfontosabb költségtényezője a beszerzett alapanyag ára. A Magyarországon előállított sertések száma kevés, az eladási ár viszont magas. Az elmúlt tíz évben a sertésállomány folyamatos csökkenése figyelhető meg.
Az ártényező és a kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul. Tavaly sertésből 38 ezer tonnával haladta meg az import az exportunkat. A feketekereskedelemben becslések alapján évente mintegy egymillió sertés és egyéb hús eredetű termék „tűnik el”, azaz kerül forgalmazásra. Ez a rendkívül magas szám ellehetetleníti a legális vállalkozásokat. A feketekereskedelem elburjánzása főként a tőkehúsok piacán figyelhető meg. Ezen folyamatnak egyik fő oka a Magyarországon meglévő, a környező országokénál is magasabb áfa. Ennek jelenléte a gazdasági életben évente több milliárd Ft veszteséget jelent a költségvetésnek, a magas áfa ugyanis a feketekereskedelem melegágya – állapítja meg a Húscéh.
Ha a magyar élelmiszeripar versenyképes kíván maradni a piacon, akkor több hazai tenyésztésű sertésre lenne szükség úgy, hogy a sertés tenyésztéshez kapcsolódó támogatásoknak is hasonlóknak kellene lennie az uniós országokéval. Meg kellene teremteni a kedvező piaci környezetet. A piacnak nem globálisnak, hanem helyinek kellene lennie, mely azt jelentené, hogy a belpiacot a hazai húscégeknek kellene ellátniuk. A felügyeleti szervek a megfelelő és hathatós ellenőrzésekkel, szankciókkal, valamint a gazdaságpolitika az áfa-mérték 10 százalékra való csökkentésével tudnának legtöbbet tenni a gazdaság kifehérítéséért.
Az élelmiszerpiacunkat a többi EU-s országra jellemzően zárttá kellene tenni. Hazánkban is a hazai termékeket kellene védenünk. Az EU-s országok nagy részben ezt már tudatosan kialakítják, Magyarország még nem csatlakozott ehhez a törekvéshez. A húsipari cégek működésének alapvető feltételének kellene lennie a Húscéh-tagságnak. Fontos lenne elérni, hogy ne kaphasson működési engedélyt, ne vehessen részt pályázatokon egy cég az érdekvédelmi szervezet beleegyezése nélkül. A szervezett működést az informatikai háttér megteremtése és az adatszolgáltatás kötelezővé tétele jelentené a termékpálya összes résztvevője számára. Összefogásra van tehát szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között a stratégia megfelelő meghatározása, a gazdaságirányítási, szabályozási, felügyeleti eszközök megválasztása és alkalmazása, valamint a támogatási politika működtetése tekintetében. De összefogásra van szükség a piaci szereplők között is mind vertikális, mind horizontális szinteken, mind az élelmiszerlánchoz kapcsolódó más ágazatokkal együttműködésben. Végül, de nem utolsó sorban összefogásra van szükség a tudomány, az oktatás képviselői és a vállalkozások között a hatékony kutatás-fejlesztés és innováció működtetése érdekében. Az összefogásnak a magyar élelmiszergazdaság megújulását kell eredményeznie.
Az élelmiszeripar helyzetének felmérése és elemzése alapján kijelenthető: A kilábalás alapfeltétele, hogy a kormányzat az élelmiszer termékpályát – az élelmiszerlánc összes szereplőjét magában foglaló egységes politika keretében -  stratégiai ágazatként kezelje. A célok eléréséhez számtalan kormányzati intézkedésre van szükség, de legalább ennyire fontos, hogy az ágazat szereplői is – megfelelő szemléletváltás mellett – megtegyék a kilábaláshoz szükséges lépéseket vállalati, szakágazati és ágazati szinten.