A kormány kiemelt figyelmet fordít a hazai lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerellátására, a magyar termékek piaci szerepének növelésére, a vidéki gazdaságok támogatására és az ezzel járó vidéki életminőség javítására, amiben az élelmiszerlánc-felügyeletnek alapvető szerepe van – jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkár az állatorvos-tudományi napon szervezett konferencián.

Az államtitkár az eddigi eredményekről beszámolva kiemelte a másodlagos élelmiszervizsgálat bevezetését, melynek célja a külföldről hazánkba érkező élelmiszer-szállítmányok fokozott ellenőrzése. A másodlagos élelmiszervizsgálat során 2010 júliusától 2011 szeptember végéig több mint 10 ezer ellenőrzés volt, és 213,5 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. A teljes élelmiszerlánc ellenőrzésben minden 10 lakosra vetítve történt egy ellenőrzés, azaz összesítve több mint 1 millió vizsgálat zajlott le.
Kardeván Endre szerint az élelmiszerlánc-felügyelet alapvető célkitűzései igazodnak a nemzeti vidékstratégiához – áll a VM tájékoztatójában . Kiemelkedően fontosnak nevezte a vidéki munkahelyek megőrzését, gyarapítását, a vidéki életminőség javítását, a népesség megtartását és a demográfiai egyensúly helyreállítását. Külön kiemelte az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolását, a kiszolgáltatottság megszüntetését, és a biztonságos piac kialakítását. A biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac megvalósulásának érdekében az ellenőrzött élelmiszerlánc program nyújt segítséget. A program a kis élelmiszer-előállítók tevékenységét érintő jogszabályok felülvizsgálatát, korszerű ellenőrzéseket, illetve az arányos teherviselést célozza meg.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésével az élelmiszerlánc-szereplők közötti arányos teherviselés valósulhat meg, amely egyúttal hozzájárul az élelmiszerlánc biztonságát garantáló hatósági ellenőrzések költségvetési hátteréhez – hangoztatta. A felügyeleti díj megjelenésével párhuzamosan jelentősen mérséklődnek olyan díjak, díjtételek, mint például a húsvizsgálat, az állatszállítás, a borminősítés, egyes engedélyezések, regisztrációk. Az élelmiszeripar terhei kismértékben csökkennek és a szektorális aránytalanságok mérséklődnek.
Rendkívül fontos a meglévő kockázatelemzési rendszer tovább fejlesztése és alkalmazása a környezet, a gazdálkodás, az emberi egészséget veszélyeztető események megelőzése, illetve a korlátozott erőforrások optimális felhasználása érdekében – mondta Kardeván Endre. Az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázis lehetővé teszi az elemzéseket, valamint hazai és nemzetközi statisztikai adatokat szolgáltat. Az adatbázis kialakítása a statisztikai adatszolgáltatás egységesítését teszi lehetővé.
Az államtitkár kijelentette, az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme, és ezek fenntartása nemzetbiztonsági kérdés. Ezért erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az agrárigazgatási intézményrendszert, illetve fenn kell tartani a közvetlen utasítási rendszert. Kardeván Endre szerint kiemelt jelentőségű, hogy a fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai ismeretek oktatása már a tanulási folyamat legelején, akár óvodás korban elkezdődjön. Emellett külön figyelmet kell fordítani a felnőtteket célzó képzési rendszerekre is. Az államtitkár kifejtette: fontos az agrár-szakigazgatási oktatás-képzés megújítása a szakmai értékek társadalmi szintű elismerése érdekében.
Az élelmiszerlánc-felügyeletnek a jövőben további lépéseket kell tennie, hogy informatikai fejlesztések segítségével a fogyasztók a lehető legegyszerűbben, gyorsan és kezelhető formában jussanak a számukra fontos információkhoz.