Akácmézes körtelikőrben és mézes-barackos szeszesitalban is találtak antibiotikumot mézpiaci ellenőrzéseik során a hatóságok – mondta az agromonitor.hu-nak Süth Miklós országos főállatorvos. Egy Hajdú-Bihar megyei méztermelőnél pedig kiderült, hogy egy 2006-ban betiltott atka elleni szert használt. Az eddigi vizsgálatok szerint a hamisított mézek sokszor „utaznak” a méztermelők, a - felvásárlók és a - kiszerelők között, míg végül valahol – akár „trükkök” alkalmazásával is - bekerülnek a kereskedelmi csatornába. A feltárt esetekben a bírságolási eljárások folynak, a kifogásolt tételeket pedig megsemmisítik.

Az egész országban folynak a mézhamisítások miatti élelmiszer-ellenőrzések, de a hatóságok mostanáig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bukkantak komolyabb visszaélésekre – mondta Süth Miklós. A jelenlegi vizsgálatok a Magyar Nemzetben áprilisban közzétett, mézhamisításra utaló laboratóriumi eredmények nyomán indultak. A feltárt esetekben a kifogásolt méztételeket megsemmisítik, az elkövetőkre pedig büntetéseket szabnak ki. A bírságolási eljárások még folynak – közölte a főállatorvos.
Hajdú-Bihar megyében az eddigi vizsgálatok során nem antibiotikum-szennyezettségre, hanem egy betiltott atka elleni szer használatára bukkantak a hatóságok. Süth Miklós tájékoztatása szerint egy termelő olyan szert alkalmazott, amelynek törzskönyvét 2006-ban törölték a nyilvántartásokból. A gazdálkodó a szövevényes ügyben a betiltott terméket egy tököli vállalkozástól vásárolta. A vizsgálatok most ez utóbbi társaságnál folynak annak felderítésére, hogy e cég honnan szerezte be és miért forgalmazta az anyagot.