Nincs semmilyen újdonság az új kormány által bejelentett másodlagos élelmiszervizsgálatban – állítja Süth Miklós, volt országos főállatorvos. Az új agrárvezetés szándékai szerint az „élelmiszerhulladék terjesztésének megakadályozására” szolgáló vizsgálati rendszerben még a kereskedelembe kerülés előtt, vagyis a nagykereskedelmi raktárakban, illetve hűtőházakban ellenőriznék a termékeket. Ez a szisztéma nem új, csupán pénzkérdés, hogy mennyi vizsgálatot végeznek el. A jelenlegi költségvetéssel nem lehet több ellenőrzést elvégezni, a büntetési tételek működési költségként való felhasználását az unió tiltja, újabb vizsgálati díj kivetését pedig a piaci szereplők nem bírnák el.

A másodlagos élelmiszervizsgálat nem helyettesítené az előállítás helyén végzett elsődleges élelmiszer- illetve húsvizsgálatot – nyilatkozta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerbiztonságért felelős államtitkára. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csupán annyit közölt az új szabályozásról, hogy az minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. Kardeván ezek után kifejtette, hogy az új feladatra megfelel a jelenlegi hatóság. A vizsgálatokat pedig nem szúrópróbaszerűen végeznék, hanem a kötelező bejelentési kötelezettség alapján, így már az áru beérkezésekor tudná a hatóság, hogy mikor hol kell ellenőrizniük. Az új agrárkormányzat ettől reméli, hogy sikerül kiszorítani a hazai polcokról „Európa élelmiszerhulladékát”, azaz az általa gyenge minőségűnek ítélt importot.
Semmi új nincs a másodlagos élelmiszervizsgálatban – állítja ugyanakkor Süth Miklós, volt főállatorvos, az előző kormány szakállamtitkára. Így az sem jelent változást, hogy az ellenőrzésekben minden raktár, hűtőház és szállítmány érintett, ugyanis szerinte már az is bizarr, hogy egy jogállamban bárki el tudja képzelni, egy jogszabály az élelmiszerlánc nem minden szereplőjére vonatkozik. „Az elmúlt öt évben biztosan nem voltak ilyen kivételek” – állítja a volt főállatorvos. Ugyanakkor ha a vidékfejlesztési miniszteri bejelentés mögött új erőforrások állnak rendelkezésre, akkor valóban lehet értéke a „másodlagos” élelmiszervizsgálatnak.
A kérdés tehát az, hogy az új kormány mennyivel több pénzt tud szánni az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságra az eddigi 20-30 milliárd működési költség felett. Süth arra is emlékeztetett, hogy korábban éppen a jelenlegi kormányhoz közelálló egyik napilapban megjelent cikkek rótták fel, hogy az adófizetők pénzét „herdálják el” a mézvizsgálatok során. Márpedig az élelmiszerellenőrzésre más forrást a jelenlegi agrárkormányzat sem találhat, hiszen erre nem biztosít pénzt az Európai Unió (EU), így vagy a hazai adófizető fogyasztóknak, vagy a hazai vállalkozóknak kell előteremtenie a sok-sok milliárdot a vizsgálatok sokszoros növeléséhez. Egyrészt a létszám emelésére, a gépjárműparkra, annak működtetésére, és természetesen a laboratóriumi vizsgálatokra is jelentős többletforrásokra lesz szükség.