Várhatóan felülvizsgálja az Európai Unió a méhészetre vonatkozó jogszabályokat – jelentette ki Kardeván Endre országos főállatorvos a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete baki rendezvényén. A magyar uniós elnökség is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre. A tervek szerint új uniós referencia laboratórium létesülne és egységes felügyeleti program indulna.

A mézágazatot érintő hazai ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok az ellenőrzések mintegy 45 százalékában találnak hibát – mondta Kardeván Endre. E vizsgálatokkal elsősorban a mézhamisítást és az antibiotikum-tartalmat próbálják kiszűrni.
Az elmúlt évben 857 hatósági mintából 6 402 vizsgálatot végeztek el, ebből 57-nél találtak antibiotikumot a mézben. A tavalyi kiemelt ellenőrzések során ugyanakkor nagyon magas volt a problémás termékek aránya: 362 mintából 28 esetében voltak kifogások - közölte az MTI.
Az Európai Unióban évente 22 milliárd euró a méhészet gazdasági haszna, Magyarországon pedig az ágazat mintegy 80 milliárd forintot termel, és ez körülbelül 16 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. Ez az összeg a hazai mezőgazdaság bruttó termelési értékének egy százalékát, az állattenyésztésének 3 százalékát teszi ki.
A Magyarországon megtermelt méz 81 százalékát hordós kiszerelésben, kereskedőknek adják el a méhészek, 17 százalék kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, míg egy-egy százalékot kiskereskedőknek és ipari felhasználóknak értékesítenek. Az országos főállatorvos arra bíztatta a termelőket, hogy minél magasabb feldolgozottságú formában adják el a mézet, mert ez a hasznuk növekedésével járna együtt.
A magyarországi méz 80 százalékát exportálják, elsősorban Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába, ahová főként akácmézet és vegyes virágmézet szállítanak. A hazai fogyasztás évente mintegy 6 ezer tonna, vagyis fejenként mindössze 60 dekagramm - tette hozzá az országos főállatorvos.