Jelentős mértékben rontják a környezet és az emberi egészség védelmének feltételeit az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tervei – állítja a Növényvédelmi Akcióhálózat (PAN Europe) és a Föld Barátai Európa (Friends of the Earth Europe). Szerintük a tervezet nem garantálja a biológiai sokféleség, az emberi egészség és az éghajlat megfelelő védelmét.

A nyilvánosságra került tervezet tartalmazza a gazdálkodók által igényelhető támogatásokat szabályozó új jogszabályokat is – áll a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport közleményében. Korábbi javaslatok szerint a termelők csak akkor részesülhetnének az uniós támogatásokból, ha különböző környezetvédelmi intézkedéseket, megoldásokat alkalmaznak. Az új tervezet azonban nem garantálja a biológiai sokféleség, az emberi egészség és az éghajlat megfelelő védelmét – állítják a környezetvédők.
Kikerült a kötelező környezetvédelmi előírások közül a vetésforgó alkalmazása, noha ez az egyik leghatékonyabb megoldás. A megfelelő vetésváltás nem csak a vadon élő állatok életfeltételeit és a biodiverzitást javítja, hanem a növényvédőszer-függőség csökkentésében, valamint a beporzó rovarok és az emberi egészség védelmében is szerepet játszik. A vetésforgó a talajtermékenységre is jó hatással van, ezáltal csökken a trágyázási szükséglet, ami az üvegházhatású gázok kisebb mértékű kibocsátása révén a klímavédelem szempontjából is előnyös. Ösztönözve a fehérjetartalmú takarmányok termesztését a vetésforgók részeként csökkenteni lehetne az állattenyésztés függését a jellemzően Dél-Amerikából importált, főleg génmódosított szójától. A fejlett országok szójaigénye meghatározó szerepet játszik a térségben zajló erdőirtásokban, az üvegházgáz-kibocsátásban, illetve a kedvezőtlen társadalmi folyamatokban.
„A vetésforgó alkalmazása hosszú távon nélkülözhetetlen a talajtermékenység és ezáltal az élelmiszerbiztonság fenntartásához” – állítja Pál János, a Levegő Munkacsoport témavezetője. A vetésforgó szerepe a klímavédelemben is jelentős. Ennek az intézkedésnek központi szerepe kell, hogy legyen a környezetvédelmi előírásokban – tette hozzá. „A fehérjetartalmú takarmányok európai termelésének növelése nem csak a térség élővilágára fejtené ki kedvező hatását, hanem az importfüggőséget is csökkentené. A KAP zöldítése keretében előírt vetésforgó a legkedvezőbb lehetőség ennek eléréséhez. A lépéssel nem csak a környezet, hanem a gazdálkodók is sokat nyernének” – mondta Fidrich Róbert, az MVTSZ programfelelőse.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport a Növényvédelmi Akcióhálózattal és a Föld Barátai Európával egyetértve, kéri az Európai Bizottságot, hogy a közvetlen kifizetésekhez követelje meg a szigorú környezet- és egészségvédelmi, valamint társadalmi feltételek betartását. Az állattenyésztésben szükséges a helyi termesztésű fehérjetakarmányok felhasználásának elősegítése. Ezeket a kitételeket szerintük a jogszabályban rögzíteni kell. Környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen, hogy az összes uniós gazdálkodó kötelezően alkalmazza a zöld intézkedések egy részét. Ahol lehetséges, be kell vezetni a pillangós növényeket tartalmazó vetésforgó alkalmazását – áll a közleményben.