Hektáronként 140-150 eurós alaptámogatásra számíthatnak a hazai gazdálkodók a 2014-2020 között új Közös Agrárpolitikában (KAP) – jelentette ki a parlamenti mezőgazdasági bizottság KAP-albizottsági ülésén Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A termelők a most alkalmazott, egységes területalapú támogatási rendszerben (SAPS) az idén hektáronként 198 eurót, 2013-ban 230 eurót vehetnek igénybe, de 2014-től a közvetlen kifizetéseken belüli alaptámogatás csökken a brüsszeli átcsoportosítási előírások és lehetőségek miatt. Az új elemként megjelenő, úgynevezett „zöldítésre” például az Európai Bizottság (EB) a támogatások 30 százalékát különítené el, de e feltétel szakértők szerint a kisgazdaságok számára teljesíthetetlen lenne. Magyarország ezért is elfogadhatatlannak tartja, hogy az EB az alaptámogatások folyósítását a zöldítési kritériumok megvalósításához kötné. A kormány – közölte Czerván György – el szeretné érni, hogy ne csak a pályakezdő, hanem valamennyi negyven év alatti fiatal gazdálkodót támogatni lehessen, és a Brüsszel által tervezett, 25 hektáros maximális területméret ne lépjen életbe. A 150 ezer eurós üzemenkénti éves támogatás felett kilátásba helyezett, fokozatos támogatáscsökkenés a hazai gazdálkodók zömét nem érintené, de elképzelhető, hogy az új rendszert nem is vezetik be, mert azzal szemben a tagországok között erőteljes „blokkoló kisebbség" formálódik. Magyarország a piaci intézkedések között nem fogadja el, hogy megszűnjenek a szőlőtelepítési jogok, a zöldség-gyümölcs ágazati termelői csoportok beruházási támogatásai és a ma hatályban lévő cukorkvóták.

Magyarország a Közös Agrárpolitika haszonélvezőjének számít, mivel az uniós mezőgazdasági termelési érték mintegy 2 százalékát állítja elő, miközben a KAP egyes (közvetlen kifizetéseket tartalmazó) pilléréből 2013-ra 2,93 százalékkal, második (vidékfejlesztési) pilléréből 3,95 százalékkal, átlagosan pedig 3,18 százalékkal részesedik – közölte az albizottsági ülésen Czerván György. A közvetlen kifizetéseken belüli mai helyzet a 2014-2020 közötti új KAP-ban - a tagországok közötti újraelosztás után - is „nagyjából” változatlan marad. Az EB a támogatásokat a 2013-as nominálértéken fagyasztaná be, vagyis a források nem csökkennének, de – az évi 2 százalékos várható infláció miatt – reálértékük 15 százalékkal zsugorodna.
A hazai mezőgazdasági területekre 2014-től évi 263 eurónyi közvetlen kifizetés jutna, és ez csaknem a 266 eurós EU-átlagnak felelne meg. Teljes területre vetítve a legtöbbet Lengyelország és Románia nyerné, míg Olaszország és Görögország bukná a legnagyobbat. Mint ismert, az új KAP-ban a SAPS-ot és az összevont támogatási rendszert (SPS) úgynevezett alaptámogatási szisztéma váltaná fel, amelybe a termelők – 2011-es földhasználati bázist alapul véve – 2014-ben jelentkezhetnének be. Mivel Brüsszel – növelve a tagországi mozgásteret – kötelező vagy választható átcsoportosítási lehetőségeket írna elő, a VM számításai szerint Magyarországon egy hektárra 140-150 eurós alaptámogatás jutna. Az idén a SAPS-összeg 198 eurót, 2013-ban pedig 230 eurót tesz ki, így a hektárra vetített alapösszeg jelentősen csökkenne, de más jogcímeken a gazdálkodók további támogatásokat vehetnének igénybe.
Az átcsoportosítások között az államtitkár szerint Brüsszel kötelezővé tenné az úgynevezett zöldítést, illetve a fiatal gazdák és a kistermelők támogatását, tagállami önkéntes alapon pedig lehetővé tenné a termeléshez kötött kifizetéseket és a hátrányos adottságú térségek támogatását. Az EB a zöldítésre a közvetlen kifizetések legalább 30 százalékát különítené el, cserében pedig megkövetelné, hogy a gazdálkodók területeiken minimum három növényt termeljenek (diverzifikálás), állandó legelőiket fenntartsák és földjeik legalább 7 százalékán ökológiai tevékenységet folytassanak. Ugyanakkor – hangzott el az ülésen – szinte lehetetlennek tűnik, hogy az 50-100 hektár alatti, kisebb termelők e hármas kritériumnak megfeleljenek. Ezért Magyarországnak fel kellene lépnie annak érdekében, hogy a zöldítési komponensek – vagylagos alapon – választhatók legyenek. Ugyanakkor az államtitkár tájékoztatása szerint a 30 százalékos átcsoportosítást több tagország is támadja, így nem kizárt, hogy végül kisebb arány lép életbe.
Brüsszeli számítások szerint egyébként a zöldítés a magyar gazdálkodók 87 százalékánál hektáronként 30 eurós többletköltséget okozna – közölte Czerván György. A VM ezért el szeretné érni, hogy a változtatások ne járjanak pluszkiadásokkal. Emellett pedig – jelentette be az államtitkár - általában is elfogadhatatlannak tartja, hogy az EB a termelői alaptámogatásokat is a zöldítési feltételek teljesítéséhez kötné. Így ugyanis az alaptrámogatásoktól eleshetnének azok, akik a zöldítési előírásokat nem tudják betartani.
A kezdő fiatal gazdák támogatására a tagországi közvetlen kifizetések 2 százalékát lehetne elkülöníteni és Brüsszel a „lehívhatóság” felső határát 25 hektárban állapítaná meg. Magyarország viszont az államtitkár szerint arra törekszik, hogy valamennyi negyven év alatti termelő is forrásokhoz juthasson, a 25 hektáros felső korlátot pedig ne vezessék be, mert ez a pénzfelhasználási lehetőségeket jelentősen szűkítené.
A közvetlen kifizetések 10 százalékát közvetítő egyszerűsített kistermelői támogatási rendszer bevezetése csak tagállami szinten lenne kötelező, mivel a gazdálkodók maguk dönthetnék el, ténylegesen e megoldást választják-e. A brüsszeli elképzelések szerint termelőnként 500-1000 euró éves összeget lehetne fizetni, és nem kellene megfelelni a zöldítési és az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési feltételeknek sem. A termelők viszont az új rendszerhez csak 2014. október 15-ig csatlakozhatnának, és később sem választhatnák újra, ha menetközben kilépnének. A bizottság több lehetséges kifizetési módot ajánl, amelyek közül a három hektárra vetített átalánytámogatás lenne a legkedvezőbb – mondta az államtitkár.
Czerván György szerint egyelőre nincs döntés arról, hogy Magyarország az éves közvetlen kifizetési keret 5 százalékát elkülöníti-e a természeti hátrányokkal bíró térségekre, mert a kedvezőtlen adottságú területek (kat) támogatása a kettes pillérben megmaradna. A kormány élni kíván viszont azzal a lehetőséggel, hogy legalább 10 százalékot – évi mintegy 130 millió eurós összeget - továbbra is termeléshez kötött támogatásokként biztosítson. Ez szolgálhat többek között a foglalkoztatási szempontból is fontos állattenyésztés fenntartására, de az abrakfogyasztó ágazatok várhatóan továbbra sem szerepelnek a rendszerben.
Mint ismert, az EB az új KAP-ban 150 ezer euró éves összeg felett korlátozná az üzemenkénti kifizetések nagyságát, a plafont pesig 300 ezer euróban állapítaná meg. Ugyanakkor az előző évi munkabérek, adók és járulékok levonhatók lennének, így Czerván György szerint a változtatások a hazai gazdaságok kis hányadát érintenék csak. Pozitívumként viszont kifehéredési folyamatot indíthatnának be, mivel a vállalkozásokat a foglalkoztatottak bejelentésére ösztönöznék. Magyarország a módosítások részeként azt tartaná jó megoldásnak, ha a gazdaságoktól elvont pénzek – az egyes pilléren belül - a tagországoknál maradnának. Brüsszel azonban azt javasolja, hogy a megtakarítások a kettes (vidékfejlesztési) pillér forrásait növeljék és ott – társfinanszírozási kötelezettség nélkül – innovációs célokat szolgáljanak. A támogatási felső határokra vonatkozó bizottsági elképzelésekkel szemben azonban az unión belül – Csehország, Románia, Németország, az Egyesült Királyság és Bulgária részvételével – erőteljes „blokkoló kisebbség” formálódik, így az is elképzelhető, hogy a brüsszeli tervekből semmi sem lép életbe – közölte az államtitkár.
Czerván György tájékoztatása szerint Magyarország az új KAP piaci intézkedésein belül elutasítja, hogy a szőlőtelepítési jogok megszűnjenek, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat termelői csoportjainak támogatása a kettes pillérbe kerüljön át, mert ezután a szervezeteknek nem lehetne beruházási forrásokat folyósítani. A kormány – erősítette meg – továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a cukorkvótáknak – a 2015-re tervezett megszüntetés helyett – legalább 2020-ig fenn kellene maradniuk. Magyarország ez idő alatt a 100 ezer tonnás éves cukortermelést új gyárak építésével a 300 ezer tonnás önellátottsági szintig bővítené. Igaz, ehhez a jelenlegi rendszerben pluszkvótát kellene szerezni, mert Brüsszel a kvótatúllépést komoly szankciókkal bünteti. Ez pedig – alapvető ellentmondásként - azt is jelenti, hogy a cukoripari fejlesztések éppen a mai kvótaszabályozás akadályozza.
A kvótafelszámolás a hazai termelésnek azért nem kedvezne, mert a cukorrépa minimálára is megszűnne, így a piacon árcsökkenéssel járó szabadverseny alakulna ki. Bár ez fogyasztói szempontból jó lenne, a magyar répatermelést akár el is lehetetleníthetné. Ugyanakkor Brüsszelt a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül folyó tárgyalások is arra kényszerítik, hogy a mai kvótaszabályozást minél hamarabb számolja fel – hangzott el az ülésen.